Elsz
2005.01.01. 01:06
A kiad elszava:
Lukcs Bla:
Utazsok trben, idben s tridben
Afrikban l egy primitv npcsoport, a dogon. Mtoszaikat tanulmnyozva tbben gy vltk, hogy azokban a Szriusz fehr trpe ksrjrl (belertve keringsi idejt), a Szaturnusz gyrjrl s a Jupiter ngy nagy holdjrl van sz. Eszerint a dogonok olyasmit tudnak, amit nem vrnnk tlk. Honnan szereztk ezt a tudst? A vlemnyek megoszlanak. Egyes szerzk szerint ezeket a csillagszati vonatkozsokat csak belemagyarzzk a dogon mtoszokba. Msok szerint a dogonok sei jutottak ezekhez az ismeretekhez, mgpedig vagy egy magasan fejlett, si civilizcitl (Atlantisztl), vagy pedig idegen rhajsoktl, akik vagy a Marsrl jttek, vagy a Naprendszeren kvlrl (de akkor a fnynl gyorsabban), vagy a jvbl.
E knyv a „dogon-rejtly” kapcsn felmerl, tudomnyos szempontbl is lnyeges krdseket trgyalja. Ltezett-e Atlantisz? Van-e let a Marson? Lehetsges-e csillagkzi rhajzs? Lehet-e a fnynl gyorsabban utazni a trben, vagy visszafel utazni az idben?
A szerz termszettudomnyos mdszerrel, a termszet eddig megismert trvnyeire tmaszkodva vizsglja meg a krdsek eldntshez felsorakoztatott rveket s bizonytkokat. Megmutatja, hogy a termszettudomnyok, eddigi ismereteink szerint, mit igazoltak s mit vetettek el ezekbl, s mi az, amit ma mg nem tudunk eldnteni. A csillagkzi rhajzs, a fnynl sebesebb utazs s az idutazs krdse szoros kapcsolatban ll a tr s az id (pontosabban a trid) szerkezetvel. Mirt van kapcsolatban, s mit tudunk (s mit nem) a trid szerkezetrl? Erre a IV. rszben kaphatunk vlaszt.
A szerz mondanivaljt mindvgig kzrtheten, olvasmnyosan fejti ki, megrtshez magasabb szint ismereteket nem felttelez. Lehet, hogy e knyv nem mindenben gyzi meg az olvast, de abban taln igen, hogy ha egy problmt termszettudomnyos nyelven egyltaln meg lehet fogalmazni, akkor rtelmesen s pt mdon meg is lehet trgyalni, s vgl (nem felttlen most) meg is lehet oldani.
|