I. Tudom�ny kontra �ltudom�ny?

Timbuktut�l d�lre, a Niger foly� kanyarulat�ban, a Mali K�zt�rsas�gban �lnek a gur n�pek k�z� tartoz� dogonok; vagy negyedmilli� ember. Id�zem a sz�momra hozz�f�rhet� leg­r�sz­letesebb forr�st: „A dogonok f�ldje ... sz�raz plat�n �s szikl�s ter�leten tal�lhat�. Nem mindig itt �ltek; �seik valaha az iszl�m kor el�tti Mande birodalomhoz tartoztak ... Mai sz�ll�s­hely�k�n egy ‘kicsi �s v�r�s’ n�pet tal�ltak, melyet leig�ztak, �s k�z�j�k telepedtek ... Minden talpalatnyi f�ldet megm�velnek. Piacaik a magasf�ld alj�n vannak, ahol fulani n�pek �lnek. H�res a szobr�szm�v�szet�k. Kiv�l� vasm�vesek.”

Id�ig semmi furcsa nincs. A „kicsi �s v�r�s” n�p tal�n ama afrikai �sn�p, melynek t�l�l� maradv�nyai a busmanok; a n�ger n�pek nagy v�ndorl�sai el�tt, a leletek tan�s�ga szerint ilyen n�pek lakt�k ritk�san K�z�p- �s D�l-Afrik�t, vad�szva �s gy�jt�getve. De a dogonokr�l az terjeng, hogy tudnak a Sz�riusz feh�r t�rpe k�s�r�j�r�l (bele�rtve kering�si idej�t), a Szaturnusz gy�r�j�r�l, �s a Jupiter 4 nagy holdj�r�l.

A dogonok n�prajz�t a 30-as �vekben Marcel Griaule �s Germaine Dieterlon kezdte tanul­m�nyozni. Az �sszegy�jt�tt anyagot - k�zt�k mindenf�le m�toszokkal - k�tetbe gy�jtve �s komment�lva kiadt�k, amennyire a forr�sokb�l meg tudom �llap�tani, 1965-ben. Annyi visszhangja volt, amennyi az ilyen t�m�j� m�veknek szokott. Azut�n egyszerre csak felfigyelt r� egy csillag�sz �s amat�r r�g�sz, Eric Guerrier, aki �szrevette bizonyos m�toszok lehets�ges csillag�szati jelent�s�t. �gy v�lte, ott a Sz�riusz B-r�l van sz�, feh�r t�rpe jelleg�r�l �s kerin­g�­si idej�r�l. K�s�bb R. K. G. Temple is magyar�zta a m�toszokat, �s felismerte benne a Jupiter holdjait �s a Szaturnusz gy�r�j�t. Az eszme biztosan nem a k�t francia gy�jt� bele­magya­­r�z�sa, azok mentesek voltak a csillag�szati �rdekl�d�st�l. A k�rd�st r�szletesen t�rgyalja D. B. Herrmann e sorozat egy kor�bbi k�tet�ben; az olvas� onnan t�j�koz�dhat.

Nos, gondolhatn�k, hogy a k�rd�s a m�toszkutat�kra tartozik; �n nem vagyok az, az olvas�k d�nt� t�bbs�ge sem az, akkor meg minek err�l besz�lni. Mi is tudunk a Sz�riusz k�s�r�j�r�l, �k is tudnak, k�sz. Csakhogy az, mivel feh�r t�rpe, t�vcs�, m�gpedig j� t�vcs� n�lk�l nem l�that�. Hasonl� a helyzet a Szaturnusz gy�r�j�vel �s a Jupiter Galilei-holdjaival, b�r azokhoz kisebb t�vcs� is el�g; a Galilei-holdakat �gyes ember egy jobb sz�nh�zi kukkerral is meg­l�thatja. A dogonok teh�t valami olyant tudnak, amit hat�rozottan nem v�rn�nk t�l�k.

Van, aki szerint ez a mi el��t�let�nk csak: „A nyugati afrikanist�k k�z�tt hossz� id�n �t az a v�lem�ny uralkodott, mintha az afrikaiak nem lenn�nek teljes �rt�k�ek ... M�g a legnevesebb tud�sok munk�iban is a primit�v afrikair�l a gyarmatos�t�s kor�ban kialak�tott sztereot�pia ural­kodott ... semmif�le fajelm�leti el��t�letnek nincs helye. A nyugati afrikanist�k megmere­ve­dett el��t�leteinek sz�tz�z�s�ban jelent�s szerepe volt M. Griaule munk�j�nak is ...” Ez az Afrika-kutat� komment�rja.

No, ezt most m�r tudjuk, csakhogy ez m�g nem magyar�zza meg, hogyan tudnak a dogonok a Sz�riusz B-r�l. Minden el��t�lett�l tart�zkodand�, �gy fogalmazn�k, nem hiszem, hogy az �smagyarok k�pesek voltak �szlelni a Sz�riusz B-t, �s nem hiszem, hogy tudtak r�la.

Herrmann m�st tart sz�ks�gesnek hangs�lyozni: Temple k�nyv�nek elutas�t�s�t. „A Temple-f�le hipot�zisek �s a hozz� hasonl� agysz�lem�nyek pontosan az�rt vesz�lyesek mert a tudo­m�ny k�nt�s�ben tetszelegnek ... Val�j�ban ezek a fantaszt�k t�l sok szabads�got �lveznek. Mert b�r hipot�zisekr�l van sz�, a nyugat-eur�pai �s tengeren t�li olvas�k hada olvassa �ket, �s r�ad�sul akad�miai c�mekkel b�szk�lked� k�tes tekint�lyek t�mogat�s�t �lvezik, mik�zben a sz�les olvas�k�z�ns�gnek nincs m�dja kell� kritik�val illetni az effajta �ltudom�nyt ... R�ad�sul a gazdas�gi bizonytalans�g �s v�ls�gok s�jtotta korban a kapitalista orsz�gok mindig is t�bb szabads�got ny�jtottak ‘rejt�lyeknek’, mint megold�soknak.”

Egy harmadik komment�tor megint m�st hangs�lyoz. „A logikus gondolkod�sm�d szab�lyai is azt k�vetelik, hogy fogadjuk el kiindul� t�telk�nt (mivel minden ezt bizony�tja) azt, hogy a dogonok �sei valahonnan olyan inform�ci�k birtok�ba jutottak, amelyek akkor j�val meg­haladt�k az �tlagos emberi tud�s szintj�t. S�t ... a korabeli tud�sok (papok) ismeretszintj�t is.” Ebb�l �ll�t�lag az k�vetkezik hogy a dogonok r�gen valamikor vagy idegen civiliz�ci�val („UFO”), vagy az i. e. 15000 �s 11000 k�zt „feltehet�en �lt magasabb rend� civiliz�ci� (az ‘el�d�k’)” n�p�vel ker�ltek kapcsolatba.

Nos, magam fizikus vagyok, t�bbek k�z�tt �ltal�nos relativit�selm�lettel foglalkozom, kutat�i st�tusban, egy kutat�int�zet tudom�nyos tan�csad�i besorol�s�val. Akad�miai fokozatom is van: a fizikai tudom�ny doktora. Ezt nem az�rt mondom, hogy dicsekedjem, �s az�rt sem, hogy a k�nyvet kap�sabb� tegyem (mire az olvas� id�ig eljut, m�r �gyis megvette), hanem, hogy mutassam: a sokak �ltal „hivatalosnak” nevezett tudom�ny r�sze vagyok. Mint a t�r­id�vel foglalkoz� kutat�t, alapvet�en �rintene, ha bizony�t�k ker�lne el� csillagk�zi �rhaj�­z�sra. (Majd kider�l, pontosan mi�rt.) M�rmost tegy�k fel, hogy sz�momra a dogon m�toszok l�tszanak ehhez j� fog�dz�nak, �s saj�t m�dszereimmel el szeretn�m d�nteni, j�rtak‑e itt �rhaj�sok vagy nem. Akkor a fentebb id�zett h�rom szerz� k�z�l az egyik eleve el��rja nekem, hogy fogadjam el, hogy a dogonok „k�ls� eredet� b�lcsess�ghez” jutottak. („A logikus gon­dol­kod�sm�d szab�lyai is azt k�vetelik ... „, teh�t ha nem �rtek egyet, nem logikus a gondolkod�som.) Abban m�r szabad v�laszt�som van, hogy e tud�s a F�ld�n k�v�lr�l j�tt-e, vagy Atlantiszr�l. Tov�bb�, ha �rett megfontol�s ut�n arra jutn�k, hogy a m�toszok �ppoly m�toszok, mint egy sereg m�s n�p�, csak m�ly jelent�seket magyar�ztak bel�j�k, akkor esetleg ez „... a gyarmatos�t�s kor�ban kialak�tott sztereot�pia ...”, ha viszont arra, hogy bizony�tj�k az idegen �rhaj�sok ittj�rt�t, akkor kider�lhetne, hogy egy vagyok az „akad�miai c�mekkel b�szk�lked� k�tes tekint�lyek” k�z�l, akik „t�l sok szabads�got �lveznek”. �gy nem lehet kutat�munk�t v�gezni.

F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett itt mindj�rt lesz�gezem, hogy a dogon m�toszokat nem tartom alkalmasnak ilyen fajs�ly� fizikai �s kozmol�giai k�rd�s megold�s�ra. A t�nybeli meg�lla­p�t�sokban nagyj�b�l Herrmann v�lem�ny�t osztom �s azt hiszem, Guman �s Herrmann, valamint Sagan nagyj�b�l m�r utat mutatott a „dogon rejt�ly” magyar�zat�hoz. Erre majd a k�nyv utols� r�sz�ben visszat�rek r�viden; itt most csak annyit, hogy egy�ltal�n az mi�rt volna olyan bizonyos, hogy „a dogonok �sei” jutottak-e az inform�ci�hoz �s nem az �ltaluk megh�d�tott „kicsi �s v�r�s” n�p (akik sokkal r�gebben voltak ott). De itt k�ts�gk�v�l felmer�lt valami; ha ezt a szak�rt�k tiszt�zni tudj�k, nem �rt, ha megteszik. Ehhez vitat­koznunk kell, azt meg nem lehet, ha a v�lem�nyeket eleve negat�van min�s�tik. (Mint most l�thattuk, az sem lehetetlen, hogy mindegyiket.)

Ez �gyben az egyik el�bb id�zett, �s rendk�v�l hat�rozottan fogalmaz� szerz� �rdekes, mindny�junk �ltal megismert �s tragikomikus p�ld�t hoz fel: „ ... a politikailag kev�sb� �rett emberekben �hatatlanul kialakul ... egy olyan n�zet, mely szerint az UFO az valami ‘nyugati’ dolog, amelyr�l itthon, n�lunk, �gy l�tszik, m�g ‘besz�lni sem szabad’.” Nos, magam igen kev�s es�lyt adok a benn�nket rendszeresen l�togat� „rep�l� cs�szealjak” l�tez�s�nek: egyr�szt, mert tudjuk, hogy mi mindent v�ltek rendszeresen l�tni az �kori �s k�z�pkori emberek, m�sr�szt a t�rid� szerkezet�re vonatkoz� ismereteink miatt, amir�l m�g lesz sz�. Abban viszont m�g enn�l is biztosabb vagyok, hogy sem a cs�szealjak l�te, sem a r�luk kifejtett v�lem�ny nem alkalmas politiz�l�sra. M�gis, volt olyan v�lem�ny, amilyent a szerz� fentebb id�zett.

Meggy�z�d�sem, hogy a term�szettudom�nyokban elvileg nem lehetnek rejt�lyek, b�r id�legesen megoldatlan, esetleg nagyon s�lyos probl�m�k igen. A term�szettudom�nyokban ugyanis szubjektivizmust�l mentesen, „titkok” n�lk�l meg tudjuk vizsg�lni a dolgokat. De a tudom�ny hat�rter�letein vannak rejt�lyek, tov�bb� az emberek sok mindent annak tartanak, �s izgatja �ket. Jogunk van el��rni nekik, hogy ne izgassa? J� az a tudom�ny t�rsadalmi megbecs�lts�g�nek, ha nem izgatja �ket?

�s ki az, aki el�re el tudja d�nteni, mi az igaz �s mi nem? Hogyan tudjuk a tudom�nyosnak l�tsz� t�m�kat m�g a vizsg�lat el�tt tudom�nyra �s �ltudom�nyra osztani? Sz�mos esetben �ri�sit t�vedt�nk m�r; kicsinyess�g lenne ebben v�jk�lni, �gy most csak egyetlen id�zet T. D. Liszenkot�l: „Sz�munkra teljesen vil�gos, hogy a mendelizmus-morganizmus alapt�telei hamisak. Nem fejezik ki az �l� term�szet val�s�g�t, a metafizika �s az idealizmus meg­nyilv�nul�sai.” Eme v�lem�ny�t Liszenko er�szakos �s min�s�tget�ssel teli �rvel�ssel v�g�l el is fogadtatta, ma m�r m�gis ford�tva v�leked�nk.

Ha viszont a tudom�ny m�dszere nem a k�rd�sek el�re eld�nt�se, akkor nem lep�dhet�nk meg azon, hogy kiad�k k�nyveket adnak ki olyan tudom�nyos „rejt�lyekr�l”, melyek az embereket izgatj�k. Ha ezekben valami hiba van (ami igen gyakori), vagy fel�letess�g (ami szint�n nem ritka), vagy amire ugyancsak akadt m�r p�lda, k�d�s�t�s, akkor k�tf�lek�ppen v�lekedhet�nk. Az olvas�k f�lret�j�koz�d�s�t vagy komoly bajnak tekintj�k, vagy nem. Ha annak, akkor k�teless�g�nk helyretenni a dolgokat, �gy, hogy megnyilatkozunk a „rejt�ly” �gy�ben. Ha nem tartjuk annak, akkor meg az eg�sz �gy �rdektelen, �s felesleges izgulnunk.

E k�nyv, mint m�r mondottuk, nem a dogonokr�l sz�l. Valami olyasmir�l, amit a dogonok �gye m�g� szoktak oda�rezni. L�tezett-e Atlantisz, mi�rt gondoljuk, hogy igen, �s mi�rt, hogy nem. Van-e �let a Marson, mi�rt gondoltuk, hogy van, mi�rt, hogy nincs, �s mi�rt nem tudjuk pon­­­tosan most, hogy mit kellett volna gondolnunk? Lehet-e a f�nyn�l gyorsabban utazni a t�rben, vagy visszafel� utazni az id�ben, mi�rt gondoljuk, hogy lehet, �s mi�rt, hogy nem? �s e dol­gok m�g valahogyan �ssze is f�ggenek (mint ahogyan �sszef�ggtek a dogon �gyben is: az �tletek szerint a dogonok b�lcsess�ge vagy atlantisziakt�l j�tt, vagy idegen �rhaj�sokt�l, akik vagy a Marsr�l j�ttek, vagy messzebbr�l, de akkor f�nyn�l gyorsabban, vagy a j�v�b�l). Ilyen le­het�s�gek felt�telez�se nem �ltudom�ny, hanem egy tudom�nyos hipot�zis, b�r esetleg hib�s.

Nem vagyok abban biztos, hogy minden olvas�m meggy�zve teszi le e k�nyvet; neh�z k�rd�­sekr�l r�viden �s szinte csak szavakkal �rvelve nem lehet t�k�letesen bizony�tani. De abban b�zom, hogy meg tudom mutatni: ha egy k�rd�st term�szettudom�nyos nyelven egy�ltal�n meg lehet fogalmazni, akkor �rtelmesen �s �p�t� m�don meg is lehet t�rgyalni, �s ilyen m�don v�g�l (nem felt�tlen�l most) meg is lehet oldani. A term�szettudom�ny m�k�d�k�pes, �s m�k�dik is.

Amit e k�tetben mondok, ha nem utalok a forr�sra, az �n v�lem�nyem. Nem „hivatalos” v�lem�ny, mert nem tudom, mit jelentene az a fizik�ban; nem kollekt�v v�lem�ny, mert nem v�geztem k�zv�lem�ny-kutat�st, �s csak arr�l �rtam, amir�l tudok v�lem�nyt alkotni. (Itt mondok k�sz�netet Szabados L�szl� fizikus koll�g�mnak, akivel megvitathattam bizonyos id�utaz�sra vonatkoz� k�rd�seket, de a le�rt v�lem�ny ott is az eny�m.) Az olvas�nak meg kell el�gednie ennyivel.

A k�nyv v�g�n irodalmi hivatkoz�sokat adok �s n�h�ny jegyzetet. A hivatkoz�sok c�lja az, hogy a nem indokolt vagy nem k�zismert t�nyekre vonatkoz� �ll�t�sokat az olvas� ellen­�riz­hes­se. Sajnos, bizonyos „rejt�lyekkel” kapcsolatos �ll�t�sok eredete sz�momra lenyomoz­hatat­lan; ilyenkor az �ltalam l�tott eml�t�st adom meg, hogy � honnan vette, az az � dolga. A forr�shivatkoz�s m�dja megfelel a term�szettudom�nyos irodalomban szok�sosnak, de mivel ez nem szakmunka, igyekszem k�z�rthet� �s magyar forr�st adni, ha van. Figyelmeztetem az olvas�t, hogy n�h�ny hivatkozott forr�s tudom�nyos-fantasztikus m�.