II. A hi�nyz� f�ldr�sz

Van Thomas Mann-nak k�t klasszikus mondata, melyet sz�vesen �s gyakran id�znek:

„M�lys�ges m�ly a m�ltnak k�tja. Ne mondjuk ink�bb feneketlennek?”

Ne mondjuk, mert megint egyszer magunkat csapn�k be egy �sszef�gg�seib�l kiragadott id�zettel. Most ugyan a szerz� mondand�j�t nem hamis�tan�k meg; de l�ssuk r�szletesebben! A szerz� arra c�loz, hogy a „t�rt�nelem” kezdet�t nem tal�ljuk. Minden kult�ra el�tt volt egy m�sik, a h�zi�llatok �s n�v�nyek nem v�ltoztak. „... a marha teny�szt�rt�nete vadbivaly alakj�b�l az ifj� J�zsef napjaiban m�r oly r�g lezajlott ... amelyt�l a babiloni-egyiptomi m�velts�g� J�zsef, az Amurru-f�ld fia, csaknem �ppoly t�vol �llt, mint mi, maiak - a k�l�nbs�g eleny�sz� ... Ha vadjuh ut�n puhatol�zunk, ... megtudjuk, hogy ez m�r kihalt. ‘R�g’ kiveszett. Megszel�d�t�se Sz�t napjaiban folyt le, s a l�, a szam�r, a kecske bet�r�se, meg a sert�s� ... ugyanebben a k�d�s id�pontban t�rt�nt. T�rt�neti feljegyz�seink k�r�lbel�l h�tezer �vre ny�lnak vissza; ez alatt az id� alatt mindenesetre egy vad�llat sem nevel�d�tt hasznoss� �s h�ziv� ... Gabonanem�inket, melyekkel J�zsef is t�pl�lkozott, ... vadon n�v� �seikre vissza­vezetni legm�lyebb sajn�lat�ra n�v�nytanunk sem k�pes, s egyetlen n�p sem dicsekedhet vele, hogy � volt az els�, aki kifejlesztette, s m�velte.”

Ebb�l m�r �rthetj�k, mir�l van sz�, �s a nagy m�velts�g� m�v�sz nem oktalanul mondja 1933-ban, amit mond. Azut�n kifejti, hogy az �n. „�slak�sok” el�tt a t�rt�n�szek egyre m�g �sibbeket tal�lnak. „S ez m�g nem el�g, a tudom�ny egyre jobban hajlik arra a f�ltev�sre �s meggy�z�d�sre, hogy ezek a ‘barb�rok’ gyarmatosai voltak Atlantisznak, amaz els�llyedt vil�gr�sznek, Herkules oszlopain t�l, amely id�tlen id�k el�tt Eur�p�t �s Amerik�t �ssze­k�t�tte ... majdnem bizonyos, hogy ... volt m�g egy r�gebbi anyanyelv, mely mag�ban foglalta mind az �rja, mind a s�mi �s h�mita nyelvj�r�sok gy�kereit. Val�sz�n�leg ezt a nyelvet Atlantiszban besz�lt�k, amelynek �rnyk�pe a t�voli k�dben bizonytalanul l�that� utols� hegy­kulissz�ja a m�ltnak. Atlantisz azonban maga sem igen lehetett a besz�l� ember �shaz�ja.”.

Nem folytatom az id�zetet. Akit �rdekel, olvassa el az eredetit (m�rmint a reg�ny el�szav�t), mely az emberi kult�ra kezdet�t milli� �vn�l is kor�bbra teszi, meg Kodol�nyi erre r�mel� m�v�t. �rdemes �s tanuls�gos.

Csak el ne higgy�k. Az �r� 1933-ban t�prenghetett; mi m�r tudunk. �gymint:

gabonatermeszt�s kezdete:

              Ali Kos (Ir�n), i. e. 6750-6000;

kecsketart�s kezdete:

              Beida (Levante), i. e. 6830 ± 200

�s �gy tov�bb. Tal�n tal�lunk majd enn�l is kor�bbiakat, de ezek m�r t�nyleg a kezdetek: a gabona �s kecske m�g csak kezd k�l�nb�zni a vadt�l. A leg�sibb h�zi�llat tal�n a kutya (Starr Carr, Anglia), tal�n a juh (K�zel-Kelet), de legfeljebb 10000 �vesek. A t�rt�nelem „h�tezer �ve” t�nyleg nem ny�lik vissza a „kezdethez”, de a r�g�sz �s�ja �s a magfizikus ¹⁴C-labo­rat�riuma igen. Ember persze volt kor�bban is, de a jelek szerint termel� ember nem. „Csak” gy�jt�get� �s vad�sz. �s ez�rt egyszer�en t�ved�s, hogy J�kob fia J�zsef csaknem �ppoly t�vol �llt volna az �llatteny�szt�s kezdet�t�l, mint mi. A legkor�bbi kezdetekt�l hozz�nk vezet� �t kb. 2/3-�n �llt i. e. 1500 k�r�l. Hozz�nk k�zelebb ugyan, de nem �sszem�rhetetlen�l k�zelebb. Ne mondjuk a m�ltnak k�tj�t feneketlennek. �gy olyan csak, mint a L�gym�nyoson a Feneketlen t�.

De honnan tudjuk ezt; �s Mann mi�rt nem tudta? Lehet, hogy a v�lasz dogmatikusnak hangzik: k�zben a tudom�ny fejl�d�tt. J�zsef idej�n a K�zel-Keleten val�ban l�nyeg�ben ugyanolyan �llatokat teny�sztettek �s ugyanolyan n�v�nyeket termesztettek, mint e sz�zad elej�n. M�ra az �sat�sok m�lyebbre jutottak az � kor�n�l, �s a csontok kor�t magfizikai m�dszerekkel meg tudjuk hat�rozni. �s valahol az el�bb eml�tett d�tumok t�j�n, mintegy 8000 �ve, az �llatcsontok �s gabonaszemek v�ltozni kezdenek. Tov�bb haladva a m�ltba egyre kev�sb� lehet �ket a vad alakokt�l megk�l�nb�ztetni. Nyilv�n belejutottunk az els� h�zias�t�s �s nemes�t�s kor�ba: m�s sz�val el�rt�k a termel� ember m�ltj�nak fenek�t. Ez nem az ember l�trej�tte, arr�l majd k�s�bb, de valami olyan, amit Mann keresett, �s a bel�thatatlan m�ltba tolt vissza. A termel�s, a paraszti �let mintegy 10000 �ve kezd�d�tt, r�gebben ilyennek nyoma sincs, �s l�tjuk a kialakul�s folyamat�t. T�zezer �v hatalmas id�, de csak 300 nemzed�k. �tezer �vvel ezel�tti sum�r �s egyiptomi kir�lyoknak m�r ismerj�k nev�t, n�ha �letrajz�t is. Finnugor nyelv�szek rekonstru�lt�k a 12000 �ve besz�lt finnugor �snyelvet, �s azokon mondatokat tudnak fogalmazni.

De mi�rt �pp 10000 �ve kezd�d�tt az �llatteny�szt�s �s f�ldm�vel�s? Tal�n akkor lett az ember el�gg� okos ehhez? Nem val�sz�n�. A „mai ember”, a Homo sapiens (m�sok szerint Homo sapiens sapiens) 30000 �vn�l r�gebbi. Nem tudjuk, pontosan mennyivel: Eur�p�ban 32000-33000 �ve jelent meg, �s valahol itt v�lik megb�zhatatlann� a ¹⁴C anal�zis is. A jelek szerint mintha valahonnan keletr�l, tal�n a Perzsa-�b�l vid�k�r�l �rkezett volna (ezen vitat­koznak), �s ott �sibb form�kb�l tal�n 50000 �ve alakulhatott ki. Ez lehet a mai �rtelemben vett tagolt besz�d kezdete, mert egy anat�mus-akusztikus egy�ttm�k�d�s eredm�nye szerint mai nyelveink legt�bb hangj�t a neanderv�lgyi �sember m�g nem tudta volna kiejteni.

Az ember szervezet�ben, agy�nak fel�p�t�s�ben teh�t 10000 �ve semmi l�nyeges sem t�rt�nt: 15000 �ves �s�nk mai ruh�ba �lt�zve kev�s meglepet�st okozna az utc�n (legal�bbis Magyar­orsz�gon), csecsem�kor�t�l �r�kbe fogadva pedig �ppen olyan gondolkod�s� feln�tt v�lna bel�le, mint mi vagyunk. Van a F�ld�n olyan nemzet, mely azt �ll�tja, hogy mai hely�n 15000 �ve �l kontinuus kult�rl�tet; nem az amelyre sokan gondolnak, hanem a pireneusi baszk. �ll�t�suk szerint �seik festett�k ki a h�res altamirai barlangot. Persze az ilyen kontinuus t�rt�nelem gyan�s lehet, f�leg, ha tudjuk, hogy alkalmas az auton�mia vagy f�ggetlens�g ideol�giai al�t�maszt�s�ra, de ez esetben mintha a nyelv�szet is t�mogatn� a folytonoss�got. Egy francia szak�r� �sszegy�jt�tt n�h�ny azonos t�b�l sz�rmaztathat� sz�t, amelyek nek�nk nem hasonl� jelent�s�ek:

    aitz = k�,
    aitzkor = b�rd,
    aiztto = k�s,
    aitzurr = cs�k�ny.

Ez mintha m�g a k�korszaki terminol�gi�t �rizn�. A lur = talaj; elur = h� sz�p�rral pedig mintha m�r az utols� eljegesed�s kor�ban j�rn�nk.

Az utols� (pontosabban legut�bbi) eljegesed�s, a W�rm, pedig vagy 10500 �ve �rt v�get. (A pontos hat�rvonal meg�llapod�s k�rd�se.) T�rt�nt h�t valami fontos 10000 �ve. �s k�r�lbel�l akkor pusztult el Plat�n szerint Atlantisz is.

Roml�snak indult hajdan er�s g�r�g

Minden relat�v. Sz�munkra az �g�r�g klasszikus kor, Szol�n, Perikl�sz, Sz�krat�sz, Plat�n �s Arisztotel�sz ideje, minden intrik�ja �s belh�bor�skod�sa mellett is az emberi halad�s egyik cs�csa, nagy eredm�nyekkel �s nagy egy�nis�gekkel. Plat�nnak mag�nak nem ez volt a v�le­m�nye. � a korabeli, i. e. IV. sz�zadi �llapotokat hossz� hanyatl�s eredm�ny�nek tekintette, amellyel szemben felmutatta az ide�lis �s �si berendezked�st, melyet restaur�lni �hajtott. Egyszer el is jutott a k�s�rletig, mikor ifj. Dionysos szirakuzai tirannust siker�lt r�besz�lnie. A k�s�rlet teljes kudarccal v�gz�d�tt. Az ide�lis t�rsadalom p�ld�jak�nt a 9000 �vvel azel�tti Ath�nt adta el�, amely olyan er�s volt, hogy egyed�l meg tudta �ll�tani a t�mad� atlanti­szia­kat, �s ezzel megv�dte a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�nek szabads�g�t. E dics� t�rt�nelmi m�ltra Ath�n a roml�s �vezredei ut�n m�r nem is eml�kezett, azt az egyiptomi paps�gnak (pl. a szaiszi Neith-templom paps�g�nak) kellett meg�riznie (Neith �s Ath�n� istenn�k azonosak).

Plat�n kegyelettel eml�kezett tan�t�j�ra, Sz�krat�szre, akit az ath�ni demokr�cia egyik restau­r�­ci�ja ut�n f�lig-meddig koholt v�dak alapj�n kiv�geztek. Id�sebb kor�ban le�rta vissza­eml�kez�seit a mestere k�r�l �sszegy�lt k�r �let�r�l; ennek r�sze a re�nk maradt egyetlen r�szletes Atlantisz-t�rt�net. Az el�ad�s szerint a t�rsas�gban a t�rt�netet bizonyos Kriti�sz mondta el, � nagyapj�t�l hallotta, az Szol�nt�l, aki viszont egy Sz�nkhisz nev� szaiszi papt�l.

A t�rt�net szerint Atlantisz nagy sziget vagy sz�razf�ld volt az �ce�nban, Atlasz tit�n lesz�r­mazottai uralkodtak rajta, n�pes, gazdag �s kultur�lt volt. (R�szletek most nem �rdekesek, mert nem m�toszmagyar�zattal k�v�nunk foglalkozni.) R�szletes le�r�st kapunk a f�v�rosr�l, amib�l most legyen annyi el�g, hogy csatorn�k �s t�lt�sek koncentrikus k�rei veszik k�r�l a v�rosmagot. A H�rakl�sz oszlopai m�g�tt fekv� kir�lys�g megh�d�totta az Oszlopokon bel�li f�ldeket is, de a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben a kasztrendszerben �l� �si Ath�n meg�ll�totta. Azut�n Atlantiszt elmosta a tenger; Ath�n t�j�n is t�rt�ntek katasztr�f�k, �s ez�rt felejt�d�tt el az eg�sz t�rt�net.

Nos, nagyon �gy n�z ki a sz�veg, mint egy politikai pamflet. Nyilv�n az is; v�gt�re is Plat�n (�s Szol�n) az akkor m�r �vsz�zadok �ta b�k�sen �s fokozatosan detroniz�lt ath�ni kir�lyi csal�d sarja; a csal�d a kor�bban G�r�gorsz�g-szerte d�v� �s n�mileg az egyiptomi t�rsadalmi rendre eml�keztet� �si berendezked�st els�pr� d�r n�pv�ndorl�s alatt a jelek szerint nem vesztette el hatalm�t (tal�n m�g g�r�g�k el�tti is lehet). Ez esetben nem k�ptelens�g, hogy Plat�n a g�r�g demokr�ci�val szemben nem az arisztokr�ci�t, hanem a m�g �sibb �llapotokat akarja restaur�lni. Ez persze rem�nytelen volt.

Csakhogy f�ggetlen�l att�l, mi volt Plat�n sz�nd�ka a t�rt�nettel, Atlantisz l�t�t nem � tal�lta ki, �s nem az annak tulajdon�tott �st�rsadalom h�vei �polj�k az eszm�t m�ig. A g�r�g hagyo­m�nyban vannak - igen halv�ny - egy�b f�ggetlen jelei a t�rt�netnek. A legfontosabb egy alighanem Szol�nt parodiz�l� kom�dia; k�s�bb Sztrab�n tiltakoz�s n�lk�l, hab�r felel�ss�get sem v�llalva, jegyzi meg, hogy az ib�riai (vagyis Atlanti-parti) turdet�nusoknak �ll�t�lag 6000 �ves t�rv�nyeik vannak. Plat�n pamfletj�nak voltak el�zm�nyei, esetleg �pp egyiptomi hagyo­m�nyok form�j�ban.

Atlantisz mint tudom�nyos eszme

Ebb�l ennyi el�g is. Fizikus vagyok, teh�t sz�momra nem k�zvetlen�l �rdekesek a m�tosz­magyar�zatok. Plat�n, saj�t c�ljai �rdek�ben, kisz�nezett egy �si �s m�r hom�lyos hagyo­m�nyt; mi dolga ezzel a XIX. �s XX. sz�zadi term�szettudom�nynak? Nos, vannak bizonyos tudom�nyos probl�m�k melyek megold�sa egyszer�bb, ha Atlantisz l�tezett, �s vannak bizonyos id�beli egybees�sek is. Ebb�l alant felsorolok n�h�nyat; csakis azokat, ahol magam is meggy�z�dtem arr�l, hogy a probl�ma vagy egybees�s l�tezik. Lehetnek m�g m�s fontos ilyenek is, de a k�rd�s irodalma nem mindig k�veti a szaktudom�nyos el��r�sokat a forr�sok megjel�l�se �gy�ben. Jobb az �vatoss�g.

El�sz�r k�t id�beli egybees�s. Atlantisz pusztul�s�nak Plat�n szerinti ideje j�l egybeesik a W�rm eljegesed�s v�g�vel, melyet ma m�r pontos magfizikai m�dszerekkel meg tudunk hat�rozni. (Annak pontos ideje i. e. 8300, de ez csak az, mikor a felmeleged�s m�r szaka­dat­lann� v�lt.) A felmeleged�ssel a sz�razf�ldet fed� j�g elolvadt, �s az emelked� tengerek el�rasztott�k a sz�razulatokat; hogy az emelked�s pontosan mekkora volt, az bizonytalan, de valahol 100-200 m�ter k�zt. (Az �ltalam l�tott sz�m 130 m�ter.) Ez komoly �rad�s, �s el�nthet sek�lyebb sz�razulatokat. M�sodszor, a legr�gibb ismert h�zi�llatok kb. 10000 �vvel ezel�ttiek (pl. az angliai Starr Carr-b�l ismert kutyalelet). Nem az �si magas kult�ra menek�­l�inek els� nyoma ez?

�s most az Atlantisszal k�nyelmesen megoldhat� probl�m�k. Mondtam m�r fentebb, hogy a lista nem teljes; akinek t�bb kell, azoknak itt megadok k�t tov�bbi forr�st, , de onnan m�r el�gg� neh�z tov�bbnyomozni.

N�v�ny- �s �llattani furcsas�gok. T�bb a n�v�ny- �s �llattani hasonl�s�ga Nyugat-Eur�p�nak a 3500 km-re l�v� �szak-Amerik�val, mint a Gibralt�ri-szoros t�lfel�n l�v� Afrik�val. Nem ezt v�rtuk volna.

Embertani furcsas�gok. Sz�mos ilyent soroltak m�r fel. �gy pl. europid (vagy olyan jelleg�) n�peket tal�ltak a z�mmel mongolid n�pess�g� (a hagyom�nyos elm�let szerint a Behring-szoroson �t Kelet-�zsi�b�l �rkezett) indi�n bennsz�l�ttek k�zt. H�rom esetet eml�ten�k. A Mississippi forr�sai t�j�n a m�lt sz�zad negyvenes �veiig �lt egy mand�n nev� indi�n t�rzs (akkor azut�n, �pp az amerikai telepesek �rkez�se el�tt, harcok �s j�rv�nyok kipuszt�tott�k �ket), amelynek komoly h�nyada feh�r b�r� volt. K�z�p-Amerika nagy civiliz�ci�i k�z�l kett� hordoz�i egy �rdekes embertani t�pusba tartoznak, amelyr�l egy korunkbeli egyetemi tank�nyv az al�bbit mondja: „J�llehet a b�re s�t�t sz�n�, a hajsz�n rendszerint vil�gosabb �s felt�n�en nagy az alb�n�k sz�ma. Jellemz� m�g a gracilis testalkat �s az europid von�sok �gysz�lv�n teljes t�ls�lya ... Ma az al�bbi t�rzsekn�l tal�ljuk meg ennek az emberfajt�nak a t�ls�ly�t: maskoki, hopi, nahua �s maya.” (Jegyezz�k meg, hogy a nahu�k m�s n�ven azt�kok.) V�g�l, D�l-Amerika d�l-eur�pai felfedez�i jelzik, hogy a braz�liai indi�n n�k felt�­n�en sz�pek, �s az otthoniakhoz hasonl�tanak. Hab�r a t�rsait�l elszakadt �s az Amazonason 172 napig sodr�d� Orellana-exped�ci� tagjai az �t v�ge fel� m�r ak�rmilyen n�t gy�ny�­r�nek l�thattak, a fenti tank�nyv szerint a braz�liai rasszt „t�lnyom�r�szt europid von�sok jellemzik”. Eme p�lda k�l�n�sen �rdekes: a t�rk�pr�l l�thatjuk, hogy Braz�lia ugrik legjobban ki az �vil�g fel�. Ha �zsia fel�l �rkeztek volna europidok, ugyan honnan tudt�k volna, merre van Eur�pa? Ha viszont Atlantiszon �t v�ndoroltak be, �pp ott v�rhat�ak.

Hasonl� tal�lgat�sokra vezettek „Fekete-Afrika” (azaz a Szahar�t�l d�lre l�v� ter�let) europid­jai. Ezek a nyugati parton a fulanik (vagy fulb�k vagy peulok), a keletin pl. a kusit�k. Ut�bbiak bizonyos ter�leteken m�r elt�ntek, nyomaik vannak k��p�tm�nyek form�j�ban, �s n�mileg titokzatosnak min�s�ltek Afrik�ban, legal�bbis az irodalom szerint. Europidok a n�gerek m�g�tt, Afrika sz�v�ben? Vajon nem Atlantiszon �t (vagy onnan) jutottak Egyenl�t�i Afrik�ba? A sz�zadfordul�n voltak ilyen n�prajzi elm�letek is, azut�n a gondolat lesz�llt a kalandreg�nyekbe.

Nyelvi furcsas�gok. Atlantisz neve Atlasz g�r�g tit�n nev�b�l ered vita n�lk�l, �s Atlasz l�nyeges r�sze a g�r�g hagyom�nynak. � tartja a t�voli nyugaton, az Atlasz-hegys�gben az eget. Van egy Atalant� nev� h�res mondabeli kir�lyl�ny is. De a g�r�g nyelvben e n�v nem­igen jelent semmit. Azt�kul viszont: atl = v�z, �s ny�zs�gnek a -tl hangok. Chocoatl = csoko­l�d�, tomatl = paradicsom, �s az azt�kok Aztl�nb�l sz�rmaznak. V�letlen, vagy az �ce�non �t j�tt a hagyom�ny?

Eur�pa nyugati sz�l�n rokontalanul �l a baszk nyelv Minden m�s eur�pai nyelvt�l k�l�n �ll. De �me, mit �r W D. Whitney nyelv�sz 1875-ben a baszkokr�l: „az �vil�gban egyetlen nyelv sincs, mely szerkezet dolg�ban annyira, hasonl�tana hozz�, mint az amerikai nyelvek”. Nem furcsa? Itt most abba is hagyom. Nem mutat mindez Atlantisz fel�?

Kem�ny �s l�gy elm�letek

De bizony, hogy oda mutat. Nem v�letlen�l mondotta V. Brjuszov k�lt�: „Az atlantid�k vil�g�nak elfogad�sa a �kori t�rt�nelem leg�get�bb rejt�lyeit is megoldja ... �rthet�v� v�lik az emberis�g legr�gibb kult�r�inak egys�ge ... Atlantisz sz�ks�ges a t�rt�nelem sz�m�ra, �s �ppen ez�rt fel kell t�rni.” Csakhogy sok m�s t�ny �pp ellenkez� ir�nyba mutat. �s azok kem�nyebb, jobban sz�mszer�s�theti tudom�nyok t�nyei, pl. fizikai, geofizikai �s geol�giai t�nyek. L�ssunk n�h�nyat!

Val� igaz, hogy az Atlanti-�ce�n k�zep�n, durv�n �szak d�li ir�nyban h�z�dik egy magas kiemelked�s a fen�ken; e az Atlanti-h�ts�g, nyilv�nval� jel�lt Atlantiszra. Csakhogy, minden­hol m�lyebben van 2000 m�tern�l. Az ugyan soha sem lehetett sz�razon a legut�bbi eljege­sed�s alatt!

Na �s mi van akkor, ha volt egy tenger f�l� ny�l� cs�csa egy sz�razf�ld, amely mondjuk akkora, mint Gr�nland, �s az, teszem azt robban�sszer� vulk�nkit�r�sekben, elpusztult, leomlott? Nos, itt kezd�dik a fizikus kompetenci�ja. Itt fizikai folyamatokr�l van sz�, azoknak van jellemz� energi�ja, id�tartama meg eff�le, amiben nem lehet alkudozni. De jegyezz�k meg: hasonl� katasztr�f�k t�rt�ntek a F�ld�n.

J�va �s Szum�tra k�zt volt egy Krakatau nev� vulk�ni sziget. A t�zh�ny� 1883-ban, k�t �vsz�zados nyugalom ut�n kit�rt, lerombolva a sziget nagy r�sz�t, �s elpuszt�tva 18 km³ k�zetet. Valamikor a bronzkorban, �gy 900 �vvel Szol�n�k el�tt, Kr�ta �s Ath�n k�zt kit�rt a Th�ra (vagy Szantorin) vulk�n, lerombolva szigetecsk�je nagyobbik r�sz�t, �s elpuszt�tva (lerombolva, sz�tsz�rva) 72 km³ anyagot. A sziget lakott volt. Ezek voltak t�rt�nelm�nk ismert legnagyobb eff�le katasztr�f�i. H�derv�ry megbecs�lte a Szantorin katasztr�f�j�ban (napok alatt) felszabadul� energi�t. A sz�m�rt�k nem mond sokat. K�t �sszehasonl�t�s ink�bb: az energia az 1896 �s 1962 k�zt kipattant �sszes f�ldreng�s egyes�tett energi�j�nak 9-szerese, �s az ismert leghevesebb f�ldreng�s energi�j�nak 223-szorosa. Az elm�lt 5000 �vben nem volt m�g egy ekkora katasztr�fa, teh�t nem val�sz�n�, hogy az elm�lt 10000 �vben enn�l sokszorta nagyobb lett volna.

Sz�val f�ldtani folyamatok napok alatt elpuszt�thatnak egy lakott szigetet. Ha kicsi. De ha pl. akkora, mint Gr�nland? Az 2 milli� km². Ha ennyi anyagot akarunk 2000 m�ter m�lys�gig elpuszt�tani, az 4 milli� km³ anyag, 50000-szerese a Szantorinn�l elpusztultnak. M�g egy tized­akkora sziget lerombol�s�hoz is 5000-szer akkora energia kellene, mint a Szantorin kit�r�s�­ben felszabadult.

Nos, a f�ldreng�seknek megvannak a maguk t�rv�nyszer�s�gei: ezeket nem mind ismerj�k, de az�rt megvannak. Menn�l nagyobb egy reng�s, ann�l ritk�bban pattan ki. Egy Szantorin-m�ret� reng�shez, �gy l�tszik, 5000 �v kell; egy 5000-szer, vagy 50000-szer nagyobb reng�s 10000 �venk�nt egy�ltal�n nem v�rhat�. Ez�rt elhanyagolhat�an kicsiny az es�lye annak, hogy 10000 �ve volt egy ekkora, hacsak 10000 �ve nem volt valami k�l�n�sen akt�v szakasz a F�ld �let�ben, de annak m�s jeleit is kellene l�tnunk. A tudom�ny pedig nem �gy dolgozik, hogy a k�s�bbi esem�nyt egy val�sz�n�tlen kor�bbival magyar�zza: ilyen tudom�nnyal semmire sem menn�nk.

A fenti val�sz�n�s�gi �rvel�s persze azonnal �rv�ny�t veszti, ha megtal�ljuk a pusztul�s marad­v�nyait. Erre volna is es�ly: milli� km³ anyag m�g a tenger alatt sem t�nhet el. Egy nyom van is: a sz�zadfordul� t�j�n az Atlanti-h�ts�gb�l l�vadarabot emelt ki egy kutat�haj�, �s a vizsg�lat arra mutatott, hogy leveg�n szil�rdult meg, kb. t�zezer �ve. (Ismertette Termier francia geol�gus egy 1912-es p�rizsi tudom�nyos konferenci�n.) Az �gyre nemsok�ra vissza­t�r�nk; addig csak annyit, hogy a r�mai jog szerint egy tan� nem tan�. Hol a t�bbi anyag?

Menj�nk most tov�bb! A sz�zad elej�n Wegener felismerte, hogy a t�rk�pen sz�pen �sszeillik Afrika nyugati �s D�l-Amerika keleti partja. Bizonyos k�zetek meg Nyugat-Eur�pa �s �szak-Amerika k�zt folytonosak. Megalkotta h�t a kontinensv�ndorl�s elm�let�t: a kontinensek k�l�nb�z� sebess�gekkel �sznak a F�ld olvadt anyag�n. Pr�b�lta m�rni is a sebess�get: szerinte Gr�nland �vi 32 m�tert �szik Amerika fel�, mik�zben �szak-Amerika �vi 3,5 m�tert t�volodik Eur�p�t�l.,

Ez nagyon nem tetszett a geol�gusoknak. Nem is csoda. A vonatkoz� sz�m�t�sok r�szleteit sohasem l�ttam, de k�nny� k�vetni, mi a baj. Egyr�szt az �ce�nok fenek�n is van k�reg, �s azt neh�z lenne sz�ttolnia az �sz� Afrik�nak. M�sr�szt, ha valami lassan mozog egy s�rl�d� folyad�kban, akkor ehhez egy sebess�g�vel ar�nyos er� kell. Megszorozva Gr�nland m�rt sebess�g�t a m�reteivel meg a magma s�rl�d�si egy�tthat�j�val, akkora er�t kapn�nk, amire egyszer�en nincs m�d (mert pl. az darabokra szaggatn� a kontinenseket). K�r, mert Wegener �tlete j�l magyar�zta volna a partvonalak hasonl�s�gait, �s a megk�v�lt �sl�nymaradv�nyok hasonl�s�gait is t�voli f�ldr�szeken. Az elgondol�s szuggeszt�v erej� volt (Termier azt mondta, olyan neki, mint egy „sz�p �lom”). �s ha ekkora mozg�sok folyn�nak a k�regben, akkor Atlantisz maradv�nyai is elt�nhettek volna szem�nk el�l.

Lehet, hogy az elutas�t�s kategorikusnak t�nik, de egy hasonl� esetre alkalmazhat� Weisskopf sz�p p�ld�ja. Ha egy felfedez� j�nne, �s azt mondan� a f�ldrajztud�soknak, hogy tal�lt egy 30 km magas hegyet (nem a Marson �s nem gy�m�ntb�l), nem is kellene ellen�rizni. Mi�rt? A hegy alj�n egy molekul�t nyom minden felette l�v�, �s ett�l energi�ja kb. annyival n�, mint amennyi helyzeti energi�ja lenne, ha felvinn�k a hegy tetej�re. Ezt ki tudjuk sz�m�tani. Ha nagyobb lenne, mint a megolvaszt�s�hoz kell� h� (amit ismer�nk), akkor a hegy alul sz�tfolyna. Innen ad�dik egy kb. 10 km maxim�lis magass�g, �s az �gy is van.

Sajnos, Wegener elm�let�nek elvet�se ut�n a helyzet nem lett vil�gos. A r�g�szek egy sereg adatot produk�ltak pl. olyan �llatv�ndorl�sokra, melyek a mai t�rk�peken �rthetetlenek. Vegy�k pl. Nyugat-Eur�p�t �s �szak-Amerik�t! Az �tv�ndorolt els� francia �s angol telepesek l�nyeg�ben a megszokottakhoz hasonl� �llatokat tal�ltak. Ott is volt farkas, medve, szarvas, g�r�ny, csak kicsit m�sfajta. L� nem volt, de k�s�bb kider�lt, hogy az �szak-amerikai l� „nemr�g” pusztult ki. K�zenfekv� volt arra gondolni, hogy r�gebben l�tezett egy f�ldh�d, amely azut�n els�llyedt. A k�v�letek hasonl�s�gaib�l �s elt�r�seib�l l�tszott, hogy a kapcsolat a mioc�n korszakig �llt fent.

Ez mintha eg�szen Atlantisz-szer�en hangzana. Csakhogy a mioc�n korban m�g nem volt ember, a f�ldhidat meg nem lehetett Atlantisz fel� vinni, mert ott t�l m�ly ma a tenger. Hom�lyosan egy �szaki �tra gondoltak, Britanni�n, a Shetland-okon, Far�eren, Izlandon �s Gr�nlandon �t Kanad�ba. Erre a legt�bb helyen a tenger ar�nylag sek�ly (ma nem m�lyebb 600 m�tern�l), hely�tt-hely�tt meg az �llatok �t�szhattak. Gyermekkoromban az ismeret­terjeszt� m�vek meg a m�zeumi falit�rk�pek tele voltak ilyen bizonytalan f�ldhidakkal, amelyeket hom�lyosan z�tonyok sorak�nt k�pzelhett�nk el, a t�rk�pen meg olyasmiknek, mint ma az �zsia �s Ausztr�lia k�zt h�z�d� Indon�zi�t. Hogy ezek hogyan j�ttek l�tre �s hogyan pusztultak el, az megint csak n�mileg hom�lyos volt. Egyszer� el�nt�s nem j�hetett sz�ba. Ha a mai �sszes j�g elolvadna, az �ce�nok szintje �gy 100 m�terrel emelkedne, �s enn�l t�bb v�z a F�ld�n a bel�that� m�ltban sem lehetett, de kevesebb sem nagyon. 600 m�terrel lejjebb akkor mehetne a tengerszint, ha az �sszes sz�razf�ldet 1800 m�ter vastag kifagyott j�gtakar� bor�tan�, �s ilyen hiper-eljegesed�s biztosan nem volt az oligoc�nban. Persze f�ldt�rt�neti korszakok alatt lassan sok minden t�rt�nhetett, hiszen a „hegyk�pz� er�k” felgy�rt�k valahogyan az Alpokat �s a Kauk�zust is.

Nos, az eg�sz hom�lyos k�p hasonl�tott az Atlantisz-p�rtiak �rvel�s�re. F�ldhidak, v�ndor­l�sok, s�llyed�sek �s el�nt�sek. Csak(!?) hosszabb id�k alatt. A sz�zadfordul�n a mioc�nt m�g 1-2 milli� �vre tett�k t�l�nk (r�szletek a k�vetkez� r�szben), k�s�bb ezt meg­t�zszerezt�k, 20-30 milli�ra. Nem csoda, hogy a 60-as �vekig az Atlantiszt haszn�l� elm�letek m�g valahol a tudom�ny perif�ri�j�n voltak. Geol�giai konferenci�n nem lett volna c�lszer� el�adni �ket, de tal�n n�prajzin m�g elmentek volna, ha az el�ad�nak sok n�prajzi hasonl�s�ga van ami megmagyar�zand�, �s nem lovagol nagyon a f�ldrajzi r�szleteken. T�nylegesen, szakmunk�k irodalomjegyz�k�ben m�ig t�l�lt egy hasonl� �tlet. A d�l-indiai tamilok �s a kelet-afrikai eti�pok k�zt vannak embertani hasonl�s�gok; mindkett� mintha europid-negrid kever�k lenne. M�sr�szt tudjuk, hogy Kelet-Afrika valamikor �sszef�gg�tt Indi�val; elk�pzelhet�nk �s elk�pzeltek az�ta els�llyedt szigeteket �s z�tonyokat Szom�li-f�ldt�l keletre, ahogyan valami­k�ppen csatlakoznak a Maldive �s Laccadive szigetekhez. (�rdekes, hogy ehhez hasonl� szigetsorokat l�thatunk Martin Behaim 1492-es f�ldg�mbj�n is.) Nos, V. Giuffrida-Ruggieri embertani elm�let�ben az eti�pok �s a tamilok a fels� �sk�korban m�g egy�tt �ltek Kelet-Afrik�ban, teh�t a f�ldh�d az ember megjelen�se ut�n t�nt volna el. Eme elm�letet ma m�r nem fogadj�k el, de lehet�s�gk�nt m�g embertani szakmunk�ban megeml�thet�.

Sz�val valamikor a 60-as �vek elej�n Atlantisz m�r nagyon val�sz�n�tlen volt, de meg­eml�thet�. A geol�gus b�rmikor meg tudta c�folni, de n�prajzi ihlet�s� ismeretterjeszt� m�­vek­ben m�g esetenk�nt val�sz�n�s�tett�k. A helyzet azut�n a 60-as �vek k�zep�n a glob�lis lemeztektonikai szeml�let megjelen�s�vel v�lt tiszt�bb�.

A mozg� f�ldk�reg

Wegener nem volt �ltud�s, csak �ppen nem volt igaza. Amit felismert, az t�ny volt, csak magyar�zata volt helytelen. �s a t�nyeket el�bb-ut�bb meg kell magyar�zni, �s meg is magya­r�zz�k �ket. Egyre csak gy�ltek a bizony�t�kok t�voli partok �sszef�gg�s�re, gyarapodtak a kormeghat�roz�sok adatai, �s az �si k�zetekb�l siker�lt meghat�rozni a megszil�rdul�suk pillanat�ban volt m�gneses �szak-d�li ir�nyt. De k�l�nb�z� kontinenseken v�gzett ir�ny­m�r�sek nem ugyanarra mutattak. A kontinensek legal�bbis forognak. Mindez arra mutatott, hogy a f�ldk�reg nem egyetlen eg�sz, hanem darabokb�l, t�bl�kb�l �ll. Ahogy ezek egym�s mellett elcs�sznak, a t�bl�kon hordozott kontinensek is mozognak. Az elm�let legegyszer�bb volt Afrika �s D�l-Amerika k�zt ellen�rizni: kutat�haj�k mint�kat vettek az �ce�n fenek�r�l, �s elemezt�k korukat. Az eredm�ny: az Atlanti-h�ts�gban az anyag fiatal, onnan mindk�t ir�nyban �regszik, �s eg�szen a k�t part mellett 80 milli� �ves. A k�t sz�ttol�d� t�bla k�zt teh�t a h�ts�gban t�r fel az �j anyag, ami mindig kip�tolja a k�rget. Itt van a bizony�t�ka a mozg�snak: mondhatni, k�zvetlen�l l�tjuk, mi t�rt�nik. Hasonl� mozg�s folyik Eur�pa �s �szak-Amerika k�zt, de ott k�s�bb indult. Izland egyenesen sz�tszakad�ban van.

De nem �pp ezt c�folt�k meg Wegener idej�ben? Divat k�rd�se volna a tudom�nyos igazs�g? Nem; a term�szettudom�nyban nem divatok vannak. Az �j elm�let k�t pontban m�s. A kontinensek nem mozognak a tengerfen�ken: az Atlanti-�ce�n fenek�nek egy r�sze az afrikai, m�s r�sze a d�l-amerikai t�bl�hoz tartozik. �s a sebess�gek j�val kisebbek, mint a Wegener m�rte adatok: kb. sz�zadr�sznyiek. Ekkora er�k hathatnak a k�regben. Mikor Wegener hib�s m�r�seit szil�rd geofizikai t�nyek alapj�n megc�folt�k, sajnos, a f�rd�v�zzel egy�tt a gyerek is ki�ml�tt. De igazs�g �gyis csak egy van, �s el�bb-ut�bb megtal�ljuk.

De ha mai tud�sunkkal n�z�nk az Atlanti-h�ts�gra, m�r nem �si, al�mer�lt hegys�get l�tunk. Ott j�n ki az anyag; ha a h�ts�g valamit csin�l, akkor nem s�llyed, hanem emelkedik. Ezzel v�gk�pp elveszett szem�nk el�l az Eur�pa �s Amerika k�zti kontinens. A f�ldtanban m�r semmire nem lehet hivatkozni Atlantisz p�rtj�n.

�s Termier l�vadarabja? Mondottuk: egy tan� nem tan�. K�t lehet�s�g van. Vagy a sz�zad­fordul�n elv�gzett vizsg�lat pontatlan volt (ha m�g megvolna a minta, meg lehet ism�telni az elemz�st), vagy egy Szantorin-m�ret� sziget hatalmas vulk�nkit�r�st�l elpusztult az �ce�n k�zep�n. De csak egy, �s csak akkora. Ha a katasztr�fa nem volt sokkal nagyobb, mint a szan­torini, akkor a sziget nem lehetett nagyobb 100 km²-n�l. (Mondottuk: enn�l sokkal nagyobb kit�r�s egyszeri bek�vetkezte 10000 �v alatt val�sz�n�tlen.) Ekkora sziget els�llyed�s�re viszont m�g ideol�gi�t is gy�rthatunk: ha pl. a h�ts�gb�l emelkedett volt ki, akkor az ottani nagy vulk�ni aktivit�s el is puszt�thatta. Nem �rizt�nk meg ezzel valami kicsike Atlantiszt?

Nem. Nem besz�lve arr�l, mif�le m�reteket eml�t Plat�n, egy 100 km²-es sziget az �ce�n k�zep�n egyszer�en semmire sem j�. Nem magyar�z meg semmit.

E mini-Atlantisz nem lehetett az emberis�g �shaz�ja: a r�g�szek tele vannak leletekkel, �s az �sember biztosan nem �szva �rkezett az �vil�gba. Valahonnan oda kellett jutnia a lakoss�g­nak, hogy magas kult�r�t fejleszthessen. M�rmost k�pzelj�k el, hogy mondjuk 15000 �ve az altamirai barlangfest� emberek egy t�rzse tutajokon nekiv�g az �ce�nnak, n�h�ny ezer kilom�tert sodr�dik, v�letlen�l kivet�dik egy kis szigetre, ott saj�t erej�b�l az �vil�g el�tt �vezredekkel r�j�n pl. a f�molvaszt�sra, �s szaporodik �s sokasodik, onnan betelep�tve mindk�t kontinens partj�t. Enyh�n sz�lva hihetetlen; egy mindent�l t�voli 100 km²-es sziget egyszer�en nem ad magyar�zatot semmire, amit probl�mak�nt kor�bban felsoroltunk. Ilyent keresni sem �rdemes.

R�viden m�g egyszer: V�lem�nyem szerint (e kifejez�sr�l m�g gyermekkoromban tanultam meg az iskol�ban, hogy fontosabb kijelent�sek el� illik udvariass�gb�l odatenni, �s csakis ez�rt �ll most itt) a fizika, geofizika �s geol�gia eddig �sszegy�lt ismeretei �s megismert t�rv�ny­szer�s�gei szerint i. e. 9500 el�tt k�zvetlen�l nem l�tezhetett az Atlanti-�ce�n k�zep�n egy i. e. 9500 k�r�l elpusztuland� olyan szigetcsoport, nagy sziget vagy kis kontinens, amely

- kell� id�vel kor�bban el�rhet� lett volna a D�lnyugat-Eur�p�ban vagy �szaknyugat-Afrik�­ban akkor �lt k�s�-paleolit embereknek (cro-magnoniak, aurignaciak, magdal�niak stb.), hogy primit�v eszk�zeikkel el�rhess�k, ami felt�tele volt a k�s�bbi magas kult�ra kifejl�d�s�nek;

- kell� m�ret� lett volna ahhoz, hogy onnan elegend� sz�m� ember v�ndoroljon ki Amerik�ba „�si kult�r�val” �s europid kin�zettel l�tva el a may�k, azt�kok �s brazil �slak�k eleit; tov�bb� k�zvet�tve nyelvi saj�toss�gokat (alighanem ellent�tes ir�nyba);

- kell� szil�rds�g� lett volna ahhoz, hogy rajta stabilis civiliz�ci� �lhessen sok�ig, v�rosokkal, mez�gazdas�ggal, f�molvaszt�ssal stb.;

- kell�en r�vid id� alatt nyom n�lk�l t�nt volna el.

B�rmit is mondjanak n�prajzi, embertani, nyelvi hasonl�s�gok, ez nem megy. Tegy�k hozz�, hogy a zool�giai �s botanikai egyez�seket a geol�gia mintegy 20 �ve v�gre megmagyar�zta: a m�ltban hosszabb ideig �szak-Amerika �s Eur�pa (D�l-Eur�pa egy kis r�sze n�lk�l, de �szak-�zsi�val) egy�v� tartozott, �s Laur�zsi�t alkotta, szemben Afrik�val, D�l-Amerik�val, Indi�­val, Ausztr�li�val �s az Antarktisszal, mely viszont Gondwana n�ven tartozott �ssze. Ezzel mindent �rt�nk, ami az 50-80 milli� �vn�l nem �jabb kapcsolatokat illeti; ezek ut�n m�r csak az emberekkel kapcsolatos furcsas�gok maradnak; �s Plat�n.

Ezek viszont m�g vannak. Atlantiszt nem szenz�ci�hajh�sz „�ltud�sok” �s �lh�rlap�r�k tal�lt�k ki, hanem a f�ldk�zi-tengeri hagyom�ny �s a k�s�bbi tudom�ny. �s ami m�g mindig itt maradt nek�nk, az rejt�ly. M�g mindig igaz, hogy k�l�nb�z� adatok k�l�nb�z� ir�nyokba mutatnak; csak ma m�r j�val kevesebb �s j�val gyeng�bb adat mutat Atlantiszra, mint vele szembe. M�g ma sem �rt�nk mindent, amit Atlantisz l�t�nek bizony�t�s�ra a m�ltban felhoztak, csak ma m�r arra sz�m�thatunk, hogy el�bb-ut�bb ezeket is meg�rtj�k Atlantisz n�lk�l. A k�nyv utols� r�sz�ben visszat�r�nk m�g a k�rd�sre, �s megpr�b�ljuk, hogy a „rejt�lyt” tov�bb reduk�ljuk n�h�ny kisebb probl�m�ra; de el�bb m�g int�zz�nk el egy k�ts�gbeesett pr�b�lkoz�st. Atlan­tisz ugyanis l�tezhetett, ha valahogyan alapvet� bajok vannak az id�renddel, illetve szigor�b­ban v�ve az id�vel mag�val is, vagy ha „idegen �rhaj�sok” nagy munk�ja folyt F�ld�nk�n.

A m�sodik lehet�s�g egyszer�bb, unalmasabb �s �rdektelenebb. Ha idegen �rhaj�sok a j�g­korszak idej�n valami�rt telepeket tartottak fenn a F�ld�n, akkor rejt�lyeket helyezhettek el t�rt�nelm�nkben. Gondolhatunk pl. arra, hogy K�z�p-Amerik�ban volt a k�zpontjuk, de fejlett j�rm�veikkel �tj�rtak az �vil�gba; nyomot hagytak a legend�kban, �s rabszolg�kat hordtak innen oda, saj�t c�ljaikra. Azut�n i. e. 9500 k�r�l v�gleg t�voztak, vagy ami m�g jobban illene a m�toszhoz, katasztr�f�ban elpuszt�tott�k magukat. Ez magyar�zna mindent, ami az eddig mondottakb�l m�g fennmaradt.

Nem tudok arr�l, hogy eme �tletet komolyan vett�k �s r�szleteiben kidolgozt�k volna, de att�l m�g megvitathatjuk. Esetleges h�vei ir�nti el�z�kenys�gb�l m�g egy tov�bbi �rvet is eml�tek; persze saj�t �rvemet azut�n k�nnyen meg is tudom c�folni. Eszerint: a Kolumbusz ut�n felfedezett �s az �vil�gba hozott sz�mos kit�n� haszonn�v�ny lehet a „f�ld�nk�v�liek” genetikai munk�j�nak eredm�nye. (Gondoljuk meg: ma m�r r� sem ismern�nk a Tisz�nt�lra kukorica, paprika, paradicsom �s doh�ny n�lk�l, �s ez mind Amerik�b�l val�.)

Csakhogy eme amerikai n�v�nyek vad alakjai mind megvannak (kiv�ve a kukoric�t, de ott is biztat�ak a kutat�sok)., Ezekb�l pedig az �sindi�n ugyanolyan m�don kinemes�thette a kult�ralakokat, mint mi az �vil�gban; a doh�ny eset�ben siker�lt is rekonstru�lni a folya­matot; semmilyen „genetikai manipul�ci�” nem kellett hozz�, csak k�zel-rokon fajok keresz­te­z�se, �s nyilv�n alapos kiv�logat�s. Egy�bk�nt a r�g�szeti adatok szerint az amerikai f�ld­m�vel�s k�s�bbi az �vil�gi�n�l; az �llatteny�szt�s pedig fejletlen volt, sz�mos amerikai t�rzsnek csak k�t �llata volt: kutya �s pulyka.

�rdekes gondolat lenne, amint az �si Ath�n meg�ll�totta a fejlettebb f�ld�nk�v�li civiliz�ci� terjeszked�s�t; �nmag�ban nem is volna k�ptelens�g, hiszen egy-egy exped�ci�t korunkban is el tudtak �zni vagy meg tudtak enni braz�liai indi�n t�rzsek k�korszaki technik�val. A prob­l�ma nem ez, hanem: honnan j�ttek, �s hogy t�nhettek el nyomtalanul?

El�sz�r a m�sodik k�rd�sr�l. Egy �rb�l �rkezett civiliz�ci� nyilv�n technikai, alighanem atomenergi�t is haszn�l. Ennek ak�r egyetlen t�maszpontja is nyomokat hagyna h�tra. Ame­rika indi�njai csak a nemesf�meket �s a rezet tudt�k el��ll�tani �s haszn�lni; a h�tra­hagyott �p�letekb�l, hullad�kb�l alum�niumnak, vasnak �s ki tudja minek kellene el�ker�lnie, �s csak maradt volna valami a nukle�ris �zemanyagb�l is. Az ur�n felez�si ideje 4 milli�rd �v, �s m�g a plut�nium� is 24000 �v, �s sug�rz�suk nyomra vezethetne. Semmi ilyent nem l�tunk.

Ne �rts�k f�lre. Egyetlen kutat��t kev�s maradv�nya elker�lhette figyelm�nket. De az Atlantisz-t�rt�netet csak akkor magyar�zhatjuk f�ld�nk�v�liekkel, ha azok hosszabb id�re berendezkedtek valahol. Olyan l�nyek, akik Amerika �s Eur�pa k�zt kapcsolatot l�tes�tenek, embereket visznek innen oda, nem t�nhetnek el anyagi nyomok n�lk�l.

De m�g ha erre valaki ki is tal�lna valami nagyon bonyolult magyar�zatot: honnan j�ttek? A lehets�ges v�laszokat k�t csoportra oszthatjuk: a Naprendszerb�l vagy azon k�v�lr�l.

A Naprendszeren bel�lr�l gond n�lk�l el lehet �rni a F�ldet, r�vid id�n bel�l mi is k�pesek lesz�nk ide-oda k�zlekedni a rendszerben. �s a Naprendszeren bel�li f�ld�nk�v�li �let sem nem kiz�rt, sem nem a „hivatalos tudom�nyon k�v�li”. Carl Sagan, aki biok�mikus szakember, �s a „hivatalos tudom�ny” r�sze, 3 lehet�s�get sorol fel: a Marsot, az �ri�sbolyg�k (pl. a Jupiter) als�bb r�tegeit, �s a Tit�nt, a Szaturnusz nagy holdj�t. Az els�r�l lesz sz� a k�vet­kez� r�szben. A Jupiter szerves anyagban gazdag. Hideg ugyan, teh�t v�z helyett foly�kony amm�nia kellene legyen az egyetemes old�szer, de lehet ilyen szerves k�mi�t is m�velni. A Tit�n esete is a Jupiterhez hasonl�t.

Csakhogy a m�sodik �s harmadik lehet�s�get (melyekr�l gyakorlatilag ma m�g semmit sem tudunk) ki is z�rhatjuk jelen meggondol�sainkb�l. Ilyen l�nyek F�ld�nk�n �lland�an �rruh�­ban l�tezhetn�nek csak; kutat�utakat tehetn�nek, de hosszabb id�re letelepedni, �s beavat­kozni a f�ldi t�rt�nelembe...? Marad a Mars; ha ott nincs �rtelmes �let, a Naprendszer ki van z�rva.

A Naprendszeren k�v�l sz�mos oxig�nt l�legz�, vizet iv� �rtelmes l�ny l�tezhet. A Galaxisban 100 milli�rd csillag van. Ennek ugyan csak t�red�ke hasonl� a Naphoz, �s nem mindnek vannak bolyg�i, de ezzel egy�tt is igen sok bolyg�rendszer lehet a mi�nkhez hasonl�. Hogy azut�n ezekb�l h�nyon fejl�d�tt ki �rtelem, azt nem tudjuk, mert nem ismerj�k m�g el�gg� az �let �s �rtelem fejl�d�s�nek �ltal�nos t�rv�nyeit. Mindenesetre 100 milli�rd csillag eset�n m�g a „pesszimista” becsl�sek sem z�rj�k ki m�s �rtelmek l�t�t. A k�l�nb�z� sz�m�t�sok eredm�nyek�nt az �rtelmes civiliz�ci�k bolyg�i k�zti �tlagos t�vols�g 100 �s 5000 f�ny�v k�zt lehet. Hogy ezen bel�l hol, az m�r mindegy is.

A relativit�selm�let szerint �rhaj�t nem tudunk f�nysebess�g f�l� gyors�tani. Ez�rt 100 f�ny�v t�vols�gb�l az oda-vissza �t 200 �v. Ez sz�munkra j� n�h�ny gener�ci�; nem val�sz�n�, hogy egy civiliz�ci� rendszeresen kik�ld sok gener�ci� ut�n vissza�r� exped�ci�kat, hiszen ha a kik�ld�k k�v�ncsiak az eredm�nyre, akkor �gy nem tudhatj�k meg, ha meg nem k�v�ncsiak, akkor minek. Persze lehetnek az idegenek nagyon hossz� �let�ek is: ez vagy term�szetes, vagy mesters�gesen hosszabb�tott�k meg �let�ket.

De a Tej�trendszer minden bolyg�rendszere nagys�grendileg olyan �reg mint mi, vagy fiata­labb. (A Naprendszer 4,6 milli�rd �ves, a Tej�trendszer 10-13 milli�rd �ves. Nagyon lass� nemzed�kv�lt�s� �let nagyon lassan fejl�dik �s nem lesz n�lunk okosabb. Aki meg mes­ter­s�­gesen sokszoros�ra ny�jtotta �let�t, az alighanem �rt�keli, f�lti, �s nem v�gez rendszeresen ve­sz�lyes kutat�utakat. Naprendszeren k�v�li �rtelmes l�nyek l�togat�s�t csak akkor v�rhat­juk, ha valamilyen rendk�v�l tr�kk�s m�don f�nysebess�gn�l gyorsabban utaznak. Err�l �ltal�­­ban azt tartj�k, hogy a modern tudom�ny kiz�rta; hogy kiz�rta-e, arr�l sz� lesz a IV. r�szben.

Z�rzavar az id�ben?

�s most, sorra v�ve a t�bbi lehet�s�get, h�tramaradt m�g a legnagyobb falat: biztosak vagyunk-e, hogy tudom�nyaink id�rendje helyes, illetve hogy az id� olyan egyszer�en m�k�dik, mint ahogyan hissz�k?

Ezt is bontsuk k�tfel�! Atlantisz l�tezhetett, ha �sszekeverednek a geol�giai �s biol�giai id�sk�l�k, illetve ha lak�i saj�t j�v�nkb�l val�k voltak. Egyik sem val�sz�n�, de ne int�zz�k el egyszer�en ezzel!

Az Atlantisz-t�rt�netben val�di esem�ny �rz�dhetett volna meg, ha ember �lt volna m�r a mioc�n korban, amikor Eur�pa elszakadt Amerik�t�l, nyilv�n heves f�ldmozg�sok k�s�re­t�ben. Ehhez hasonl� �tletek azok is, melyek sziklarajzokon dinoszauruszokat v�lnek fel­ismerni, vagy melyek szerint a vil�gszerte mes�kben gyakori s�rk�nyok az �sh�ll�k eml�kei. (Ehhez m�g r�gebben, a kr�t�ban kellett volna �ln�nk.) �lhetett-e az ember a mioc�nban? Nem. F�ggetlen�l a kormeghat�roz�s probl�m�it�l, a f�ldtani r�tegek relat�v kora m�r �vsz�zada biztos; az az �jabb, amely vil�gszerte a r�gebbi felett van. Mioc�n r�tegben primit�v majmokat tal�ltak, de embert soha; emberszer�, fokozatosan emberesed� l�nyek k�s�bb jelennek meg, a plioc�nban, �s eleinte m�g ezek agya is kicsiny. Gondolkod� �seink m�g nem �ltek az Atlanti-�ce�n kiny�l�sakor.

De nem lehet-e, hogy rosszul ismerj�k a geol�giai korok hossz�t? Nem l�tezhet-e a mai ember mondjuk milli� �ve? Ennyi id� alatt egy nagyobb sziget sz�p folyamatosan elt�nhetett. Ekkor ugyan Plat�n adatai is helytelenek, de ezzel nem int�zhetj�k el a k�rd�st. Honnan tudjuk az �semberi leletek �vekben kifejezett kor�t?

Nos, a fizikai m�dszerekkel t�rt�n� kormeghat�roz�soknak sz�mos r�szlete van. Ezeket mell�zve, a legbiztosabb elj�r�sok boml�kony atommagok mennyis�g�nek m�r�s�n alapulnak. Ennek t�rv�nyszer�s�geit egyr�szt j�l ismerj�k tapasztalatb�l, m�sr�szt olyan alapvet� fizikai jelens�gekt�l f�ggenek, amelyek n�h�ny milli� �ve ugyan�gy folytak, mint ma, �s a f�ld m�ly�ben is ugyanolyanok, mint a laborat�riumban.

Ez nem tekint�lyelv� kijelent�s; egy ugyanekkora k�nyvben be tudn�m bizony�tani az olva­s�nak, de erre itt nincs hely. Most csak annyit, hogy az atommag belsej�ben olyan energia­koncentr�ci� van, amelyhez k�pest a F�ld�n el�fordul� energi�k m�r mit sem sz�m�tanak; hogy a m�ltban a fizikai „�lland�k” (mint pl. az elektron t�lt�se) ugyanakkor�k voltak-e, mint ma, azt a fizika �s csillag�szat vizsg�lja. Nem lehetetlen, hogy ezek �vmilli�rdok alatt �szrevehet�en v�ltozzanak, de �vmilli�k alatt biztosan nem; az Androm�da-k�dnek 2 milli� �ves f�ny�t l�tjuk, �s minden anyag minden megm�rt sz�nk�pvonala olyan, mint itt �s most.

Nos, ezek ut�n m�r m�rhet�nk. A leveg�ben l�v� CO₂ sz�natomjainak egy kicsiny h�nyada radioakt�v ¹⁴C