III. A Mars elt�nt csatorn�i

1912 febru�rj�ban a „The All-Story” magazin hozz�kezdett egy els�k�nyves szerz� m�v�nek folytat�sos k�zl�s�hez. A m� c�me „Under the Moons of Mars” (A Mars holdjai alatt) volt, k�s�bb �n�ll� k�nyvk�nt „A Princess of Mars” (Marsbeli hercegn�) lette a c�me, a szerz� pedig az akkor 37 �ves Edgar Rice Burroughs (sz�l.: Chicago, Ill. 1875., megh.: Encino, Cal. 1950.), akit mi ink�bb a Tarzan-k�nyvek �r�jak�nt ismer�nk. De marsbeli t�rt�net�nek �r�­ja­k�nt is h�res volt kor�ban, �s k�nyveit ma is nagy p�ld�nysz�mban adj�k el. Marsbeli kaland­reg�nyeit 30 �ven �t �rta, egy 11 k�tetes sorozatt� �llnak �ssze, �s a mes�s t�rt�netek k�zben r�szletes le�r�s�t adj�k a Mars „f�ldrajz�nak” (a megfelel� szakkifejez�s areogr�fia, mert a Mars g�r�g�l �r�sz), �l�l�nyeinek �s t�rsadalm�nak. A vil�g angolul besz�l� r�sz�n gener�­ci�k n�ttek fel e kamaszkori olvasm�nyokon.

Burroughs Marsa haldokl�, de m�g nem halott bolyg�. Leveg�je nagyon ritka, �s m�g e ritka l�gk�rt is mesters�gesen tartj�k fenn. Majdnem eg�sz felsz�ne sivatag, hab�r nem teljesen kihalt sivatag, mert okkersz�n� moha terem benne. Vize alig van, kiv�ve a sarki j�gsapk�kat, egy-k�t m�g visszamaradt mocsarat �s a csatorn�kat. E csatorn�k mesters�ges v�zvezet�kek a f�ld alatt, melyeket a bolyg� kisz�rad�sa k�zben a pusztul�ssal k�zd� lakoss�g �p�tett a sarki j�gt�l v�rosainak ell�t�s�ra. A lakoss�g egy r�sze nagyj�b�l emberszer�, hab�r b�re r�zsz�n� �s asszonyai toj�sokat raknak. A technika szintje valamivel magasabb, mint a F�ld�n.

�rszond�ink az�ta lesz�lltak a Marson, de a reg�nyek vil�g�t nem tal�lt�k meg. Ez persze gyakori a tudom�nyos-fantasztikus irodalom t�rt�net�ben, �gy csod�lkoz�sra semmi ok. Mond­hatni: Burroughs meg�lmodott egy kalandt�rt�neteihez sz�npadnak hasznos Marsot, de �lma nem volt megalapozott. Minek err�l tov�bb besz�lni?

Csakhogy Burroughs nem meg�lmodta Mars�t, hanem bizonyos tudom�nyos feltev�sek, vala­mint t�bb�-kev�sb� tudom�nyosnak tekinthet� k�nyvek alapj�n dolgozott. B�r fantasztikus kalandreg�nyek �r�ja volt, k�nyvei j�l illusztr�lj�k a bolyg�kutat�s egyik akkori ir�nyzat�t. Ez�rt eml�tett�k meg. M�g n�h�ny sz�t a Burroughs-f�le Marsr�l, miel�tt a m�v�t lehet�v� tev� tudom�nyos elm�letekre t�rn�nk:

Burroughs szerint az �let a Marson 23 milli� �ve keletkezett, az egyenl�t�n. Korunk el�tt mintegy f�l �s egy milli� �v k�zt kezd�d�tt a kisz�rad�s. Szerinte ma a felsz�nt �ltal�ban moha �s zuzm� bor�tja, a f�k ritk�k, kiv�ve a kev�s, v�zzel ell�tott ter�letet. A madarak �s halak kihaltak, kiv�ve a bolyg� f�ld alatti foly�it �s a d�li sarkvid�ket. Az �rtelmes l�nyek hozz�­szoktak a v�ztelens�ghez, �s hossz� id�t b�rnak ki v�z �s �lelem n�lk�l. Tov�bbi r�sz­leteket az �rdekl�d� magukb�l a reg�nyekb�l, vagy John Flint Roy �sszefoglal� m�v�b�l tudhat meg.

Nos, els� m�ve k�zl�sekor, 1912-ben Burroughs hivatkozhatott tudom�nyos �ll�t�sokra, ha egy �rtelmes �letet hordoz�, kisz�rad�ban l�v�, ritka, de bel�legezhet� leveg�j�, csatorn�kkal �s v�rosokkal ell�tott n�h�ny tucat milli� �ves Marsban k�v�nt hinni. L�ssuk, mif�le tudom�­nyos �ll�t�sok voltak ezek?

El�sz�r a legegyszer�bb k�rd�sr�l. Burroughs szerint a Marson az �let 23 milli� �ves; maga a Mars enn�l valamivel id�sebb. Mondjuk, legyen 30-40 milli� �ves. Mi�rt gondolta �ppen ezt? Nos, a m�lt sz�zad v�g�n a fizika v�lem�nye az volt, hogy a F�ld kb. 40 milli� �ves, �s kev�sb� hat�rozottan ugyan, de a Nap kor�t is ehhez hasonl�nak gondolt�k. A F�ld kor�t Lord Kelvin hat�rozta meg (aki kit�n� fizikus volt): feltette, hogy a F�ld kezdetben olvadt volt, �s onnan h�lt mai h�m�rs�klet�re. �sszet�tel�t �s t�meg�t tudjuk, bels� h�je m�rhet� ma, a h�sug�rz�s t�rv�nyeit ismerj�k: innen a F�ld kora t�nyleg kisz�m�that�. A Nap nem volt ennyire tiszta �gy, de �gy gondolt�k, alighanem �sszeh�z�d�sa k�zbeni felmeleged�se p�tolja kisug�rzott h�j�t. Egy nagyon nagy Nap mai m�ret�re �sszeh�z�dva Helmholtz sz�m�t�sai szerint 30 milli� �vig k�pes mai teljes�tm�ny�vel sug�rozni: ez lenne h�t a Nap kora.

Eme adatokat teh�t a Term�szet alapvet� t�rv�nyeib�l sz�m�tott�k ki, �s innen azut�n k�nny� volt megmondani, mennyi ideig tartott az �l�vil�g kifejl�d�se. A f�ldt�rt�neti �jkorra (a dino­szauruszok kihal�s�t�l a j�gkorszakig) pl. kb. 3 milli� �v jutott: Darwin k�vet�i ugyan er�s­k�dtek, hogy a lovak kialakul�s�hoz legal�bb 6 milli� �v kellene, de Lord Kelvinnek nem volt mib�l adnia.

Feltehet� volt, hogy a bolyg�k nagyj�b�l egyszerre keletkeztek. Ekkor a Mars, amelynek t�mege a F�ld�nek csak tizede, n�h�ny milli� �v alatt t�nyleg elveszthette leveg�je �s vize nagy r�sz�t; r�ad�sul a h�l� Napt�l messzebb zordabb� is v�lt �ghajlata. Ha teh�t re� n�z�nk - gondolt�k - saj�t t�voli j�v�nket l�tjuk, v�lhet�en a k�zdelmek sor�n messzebb jutott �rtelmes l�nyekkel. Hol van itt az �nk�nyes k�pzelet?

Sivatag �s csatorn�k

A m�lt sz�zad v�g�n m�r j� t�vcs�veink voltak. A F�ld k�t legk�zelebbi bolyg�szomsz�dja a V�nusz �s a Mars: az el�z�n felh�i miatt semmit sem l�ttak, c�lszer� volt az ut�bbira �ssz­pontos�tani. Sajnos, a fizika t�rv�nyei behat�rolt�k a lehet�s�geket. Legnagyobb t�vcs�veink­kel a Holdon vagy 100 m�teres t�rgyakat l�thatunk meg; a Mars, mikor legk�zelebb j�r is, t�bb mint 100-szor messzebb van, teh�t 10-100 km-es alakzatokat vehetn�nk �szre. Sajnos ezt m�g rontja a Mars saj�t l�gk�re is, amely tov�bb mossa el a r�szleteket. R�ad�sul a Mars legt�bbsz�r sokkal t�volabb van.

A F�ld �s a Mars kb. 2 �venk�nt egyszer a Nap azonos oldal�n megk�zel�ti egym�st: ezek a szemben�ll�sok. Csakhogy a Mars p�ly�ja er�sen elliptikus, ez�rt a szemben�ll�skor a F�ld-Mars t�vols�g, m�g mikor legkisebb is, 55 �s 100 milli� km k�zt b�rmi lehet. A m�sodik esetben k�tszer akkora dolgokat l�thatunk csak, mint az els�ben, �s a legnagyobb k�zels�g, az �n. nagy oppoz�ci�, csak mintegy 15 �venk�nt fordul el�. Ilyen id�nk�nt kellett n�h�ny h�t alatt �sszegy�jteni a l�tott r�szleteket. R�ad�sul a f�nyk�pez�s a r�szletek finoms�g�ban nem versenyk�pes a szemmel: a f�ldi l�gk�r hull�mzik, a szem k�pes elkapni a pillanatnyi nyugal­mat, de a f�nyk�p nem.

Els� k�rd�s: van-e l�gk�r �s v�z? L�tszott, hogy valamilyen l�gk�r van, de mennyi �s milyen? Elvileg sz�nk�pelemz�ssel meg lehetett volna tudni, de a Marsr�l visszavert f�ny �tj�n a F�ld l�gk�r�n is, amely otthagyja benne a nitrog�n, oxig�n �s v�zg�z vonalait. Az�rt h�t csak annyi volt biztos, hogy a l�gnyom�s 100 Hgmm alatt van. Ez kisebb, mint a legmagasabb f�ldi hegycs�cson, de m�g valami komoly. Hogy mib�l �ll, az teljesen bizonytalan volt.

Azt tudt�k, hogy szabad v�zfel�let nemigen lehet, hiszen az abban t�kr�z�d� napf�ny j�l l�tszana. Ugyanakkor a sarkok t�j�n feh�rs�g l�tszott, amely ny�ron visszah�z�dott, t�len el�renyomult. Ez j�g vagy h�. A k�t megfigyel�st �gy lehetett �sszeegyeztetni, hogy a Mars rendk�v�l sz�raz, ez�rt a szabad v�zfel�let elp�rolog.

A Mars rendszeres felt�rk�pez�se a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt, a legh�resebb eredm�nyeket az olasz Schiaparelli �rte el, 1877-t�l kezdve. S�t�tebb �s vil�gosabb foltokat l�tott, a s�t�tebbeket „tengereknek” nevezte. A vil�gos ter�leteken l�tott v�gigfutni s�t�tebb vonalakat, �s ezeket „csatorn�knak” h�vta. Schiaparelli megfigyel�seit neh�z lett volna olyan pontosan ellen�rizni, ahogyan az a term�szettudom�nyokban szok�sos, mert a legkisebb r�szletekhez szem�t �s eml�kez�tehets�g�t a v�gs�kig meg kellett fesz�tenie; de csatorn�kat m�s is l�tott, ha nem is mindig ugyanott.

M�rmost mik lehetnek a „tengerek” �s „csatorn�k”? Schiaparelli t�nyleg v�znek hitte �ket, de l�ttuk, hogy azon t�kr�z�dne a f�ny. Tal�n a „tengerek” v�zzel jobban ell�tott, �s ez�rt n�v�nnyel bor�tott vid�kek, a vil�gosak pedig sivatagok. De akkor mik a szab�lyos fut�s� keskeny „csatorn�k”?

Itt �llt ez �gy, amikor 1892-ben Percival Lowell, egy fiatal (�s a jelek szerint p�nzzel j�l ell�tott) amerikai diplomata, fellelkes�lve az olvasottakon, kil�pett a diplom�ciai szolg�latb�l, �s tov�bbi �let�t a Mars tanulm�nyoz�s�nak szentelte. Lowell eredetileg nem volt csillag�sz, de k�pezte mag�t, j� szervez� volt, �s az �ltala alap�tott csillagvizsg�l� (Lowell Obszer­va­t�­rium, Flagstaff, Arizona) ma is j� eredm�nnyel m�k�dik. Alkalmazottai k�ts�gk�v�l szak­csillag�szok voltak, nem „�ltud�sok”.

Lowell csillagvizsg�l�ja alkalmazottai el� k�t c�lt t�z�tt: megtal�lni a Neptunuszon t�li bolyg�t (err�l majd k�s�bb), �s t�rk�pezni a Marsot, megfigyelni a felsz�n �vszakos v�lto­z�sait. 1905-ben �ssze�ll�tott t�rk�pe hasonl� Schiaparelli-�hez, de t�bb csatorna l�tszik rajta. Eredm�nyeit k�nyvekben foglalta �ssze, ismertebbek: Mars and Its Canals (A Mars �s csatorn�i) �s Mars as the Abode of Life (A Mars mint az �let lakhelye); ezeket magam sohasem olvastam. De k�s�bbi feldolgoz�sok ismertetik adataikat, �jabb megfigyel�sekkel kieg�sz�tve. Tal�n a legutols� ilyen t�bb�-kev�sb� tudom�nyos feldolgoz�s F. Ziegel� (aki Hargitai k�nyve szerint csillag�sz, docens, �s a moszkvai rep�l�si int�zetben dolgozik), 1957-ben (majd eml�kezz�nk m�g a d�tumra) �sszefoglalta a „csatornaalap�” �ll�spontot. Mivel magyarul is megjelent, hab�r ma m�r alighanem nehezen hozz�f�rhet�, k�vess�k �t! (M�g egyszer utolj�ra hangs�lyozom: ez 1957-ben m�r nem a csillag�szat �ltal�nos v�lem�nye volt, hanem csak n�h�ny csillag�sz�. De megfigyel�sekre alapozott, tudom�nyos v�lem�ny volt. Akkor m�g ...)

A csatorn�k egys�ges h�l�zatot k�peznek, mely bebor�tja a bolyg� eg�sz fel�let�t. Egy sem szakad meg a s�ks�gon. N�h�ny csatorna kett�snek l�tszik, de csak az egyenl�t�i �vezetben l�v�k oszlanak kett�, �s azok is csak bizonyos �vszakokban. Lowell megfigyelte, hogy egyes csatorn�k �thaladnak a „tengereken” (a s�t�t foltokon) is. A csatorn�k keresztez�d�s�n�l z�ldes foltokat l�tott, melyeket „o�zisoknak” nevezett el. 186 ilyen o�zist l�tott. Nem l�tott o�zist ott, ahol nem keresztez�dtek csatorn�k. �sszel az o�zisok elhalv�nyodtak, �s csak egy kis pont maradt hely�k�n.

Enn�l is fontosabb, hogy a csatorn�k t�len elhalv�nyodtak, ny�ron pedig fokozatosan, az olvad� j�gsapk�t�l indulva, s�t�tedtek ism�t meg. Mindennek alapj�n olyan k�vetkeztet�sre jutott, hogy a „tengerek” m�lyed�sek, ahol kev�s nedvess�g megmaradt a talajban, ez�rt ott van n�v�nyzet �s ezt l�tjuk. A „csatorn�k” viszont f�ld alatti v�zvezet�kek, melyek ment�n meg�l a n�v�nyvil�g. A csatorn�kon a sarki olvad� j�gb�l szivatty�zz�k a vizet. Az o�zisok term�szetesen v�rosok vagy mez�gazdas�gi telepek a csatorn�k mellett.

Ha a megfigyel�sek pontosak, akkor nehezen lehet a k�vetkeztet�seket vitatni. A megfigye­l�seket viszont vitatt�k, hiszen a megfigyelhet�s�g hat�r�n l�tott, �s szabad szemmel �s rajzzal r�gz�tett dolgokr�l volt sz�, r�ad�sul valakinek az �szlel�seit csak 15 �v m�lva, az �jabb nagy oppoz�ci�kor lehetett ellen�rizni. Sokan semmit sem l�ttak. Antoniadi egy 23 cm-es t�vcs�vel l�tta a csatorn�kat, egy nagyobb, 83 cm-essel viszont nem. Ezzel szemben Lowell�k 1909-ben felfedeztek �s felt�rk�peztek �jabb 200 csatorn�t. Tyihov a pulkov�i csillagd�ban sz�nsz�r�vel ellen�rizte a csatorn�k sz�n�t, �s azt tal�lta, hogy az egyezik a tengerek�vel. A vit�ban Lowell �gy �rvelt, hogy optikai csal�d�s nem f�gghet a marsbeli �vszakokt�l, �s r�mutatott, hogy a f�ldi l�gk�r kavarg�sa a nagyobb t�vcs�veket jobban zavarja, mint a kisebbeket.

1924-ben a Lick-csillagda 91 cm-es t�vcs�v�vel is l�ttak csatorn�kat, de a Yerkes 102 cm-es�vel nem. A Lickben Trumplernak n�h�ny csatorn�t siker�lt le is f�nyk�peznie.

L�nyeges v�ltoz�s a tov�bbi �vekben sem t�rt�nt. Voltak csillag�szok, akik l�ttak csatorn�kat, voltak, akik nem. N�h�ny f�nyk�pen is l�tszott valami: nem �sszef�gg� vonal, hanem foltok sorozata, de ez nem c�folat. Mondottuk, hogy a f�nyk�pez�lemez felbont�sa rosszabb, mint a szem�, tov�bb� mi�rt kellene a v�zvezet�k ment�n minden�tt n�v�nyzetnek n�nie. �jdons�g annyi volt, hogy 1937-ben, 1951-ben �s 1954-ben felvillan� f�nyes feh�r pontokat figyeltek meg, melyek n�h�ny percig l�tszottak. Mivel az 1951-es �szlel� jap�n volt, k�zenfekv� volt sz�m�ra, hogy atombomba-robban�st l�that.

Nos, ha a csatorn�k �gy�ben nem lehet bizonyoss�gra jutni, fogjunk hozz� m�shogy. Az elm�let szerint a „tengerek” n�v�nyzete a csatorn�k�hoz hasonl�; a „tengerek” kiterjedt fol­tok, vitathatatlanul ott vannak, figyelj�k h�t meg �ket. Erre ind�tott rendszeres munk�t Tyihov (aki a sz�zad elej�n Pulkov�ban m�r f�nyk�pezett csatorn�kat) Alma-At�ban, a Kazah Tudo­m�­nyos Akad�mia asztrobotanikai oszt�ly�t vezetve. (Egy tudom�nyos akad�mia kutat�­int�­zeti oszt�lyvezet�je semmif�le m�don nem min�s�thet� �ltud�snak.) A k�vetkez�kre jutottak:

Igaz, hogy a f�ldi n�v�nyzet l�that� f�nyben z�ld, infrav�r�sben er�sen visszaver, �s mutatja a klorofill elnyel�si sz�nk�pvonalait, a marsi „tengerek” pedig ink�bb k�kesek, nem j�l vernek vissza infrav�r�sben, �s nem mutatj�k a klorofill s�vjait. De ez megmagyar�zhat� azzal, hogy az ottani n�v�nyzetnek a t�volabbi Nap f�ny�b�l t�bb hull�mhosszat kell hasznos�tania. Hasonl� (de persze kisebb m�rt�k�) jellegzetess�geket tal�lt Tyihov a f�ldi sarkvid�kek n�h�ny n�v�ny�n�l. Tov�bb� Tyihvv�k kimutatt�k, hogy a „tengerek” sz�ne �vszakonk�nt v�ltozik, k�rvonalaik v�ltoznak, �s a „tengerek” megmaradnak a porviharok alatt is. Mindez �ssz­hangban volt Lowell�k eredm�ny�vel. Tyihov m�g begy�jt�si kamp�nyok l�t�re is k�vet­keztetett a k�kes sz�n n�h�ny nap alatti kihalv�nyod�s�b�l.

Id�ig lehetett eljutni f�ldi t�vcs�ves megfigyel�sekkel. Tyihov botanikai �rvel�se nem terjedt el sz�lesk�r�en a csillag�szatban (amiben persze r�sze lehetett annak, hogy a „szputnyik-sokk” el�tt a nyugatiak nemigen olvastak oroszul), de pl. Zerinv�ry ismeretterjeszt�, de csillag�szati m�ve l�nyeg�ben pozit�van eml�ti. Menj�nk akkor megint tov�bb egy l�p�ssel: mit mondott a csillag�szat a marsi l�gk�rr�l �s id�j�r�sr�l?

Sz� volt r�la, hogy a f�ldi l�gk�r nagyon zavar� a marsi f�ny sz�nk�pelemz�s�ben. Ez�rt sok minden bizonytalan volt, neh�z �s ravasz m�r�sekhez kellett folyamodni. De az�rt voltak eredm�nyek. A sz�zad els� negyed�nek eredm�nyeit j�l �sszefoglalja egy magyar csillag�sz.Slipher �s Very Lowell csillagvizsg�l�j�ban 1908-ban azt tal�lta, hogy a Mars l�gk�re n�mileg t�bb oxig�nt �s v�zg�zt tartalmaz, mint a f�ldi l�gk�r a csillagda felett. Ez komoly mennyis�g. 1925-ben a Mount Wilson csillagd�ban arra jutottak, hogy a Mars l�gk�r�ben a csillagda feletti f�ldi mennyis�g 16%-a van oxig�nb�l �s 6%-a v�zg�zb�l. Az ilyen l�gk�r extr�m siva­tagi �s az ember alighanem megfulladna benne, de valamilyen �let m�g lehet ott. De k�s�bb kider�lt, hogy m�g ez is m�r�si hiba (a f�ldi l�gk�r zavar� hat�sa). 1933-ban m�r a f�ldi �rt�k 1%-a alatt j�rtak oxig�nben, �s szinte sehol v�zg�zben. Ami a l�gk�r s�r�s�g�t illeti, 150 Hgmm volt egy m�r�si �rt�k.

Az id�j�r�sban kevesebb volt a bizonytalans�g. V�gt�re is a bolyg� napt�vols�g�t, kering�s�t �s tengelyforg�s�t j�l ismerj�k, nagy t�vcs�ben pedig a bolyg� korongj�ra helyezett par�nyi elektromos h�m�r�vel k�zvetlen�l m�rhetj�k a felsz�n h�m�rs�klet�t (ha ez neh�z is). El�lj�r�ban csak annyit (amit tal�n m�r kor�bban kellett volna), hogy a Mars 60%-kal messzebb van a Napt�l, mint a F�ld, 687 nap alatt ker�li meg, egy marsbeli nap 24 �ra 37 perc, �s a bolyg� tengelye 24�-ban d�l p�lyas�kj�hoz (a F�ld� 23,5�-ra). �vszakok teh�t t�ny­leg vannak; a Mars egyik f�ltek�j�n m�g ink�bb is, mint n�lunk, mert a Mars p�lya el�gg� elliptikus, teh�t az egyik f�ltek�n m�g a legnagyobb napt�vols�g t�lre is eshet. (N�lunk ez a d�li f�lg�mb, ott val�ban zordabb a t�l, a Marson az �szaki.) A sz�zad els� fel�nek �szlel�sei zord, de �pp elviselhet� id�j�r�st mutattak: az egyenl�t�n kora d�lut�n 15-20 �C leveg�-h�m�rs�kletet �s (cs�csban) 30-35 �C-ot a talajon, de �jszaka -46 �C-ot is. Antoniadi meg tudta m�rni a sz�l sebess�g�t is: 10 m/s csak�gy, mint a F�ld�n.

�s most �rkezz�nk el 1957-hez! 1956-57 fordul�j�n �jra nagy oppoz�ci� volt, az utols� az �rha­j�z�s megindul�sa el�tt. Az el�z� ilyen a II. vil�gh�bor�ra esett, amikor nem minden energi�t ford�tottak a megfigyel�sre. Ez�rt 1956-57-ben vagy 30 �v technikai fejl�d�se ugr�sszer� fejl�d�ssel j�rt az �szlel�sekben. Hogyan l�tt�k a csillag�szok a Marsot 1957-ben?

K�vess�k Kulint �s Zerinv�ryt! A „sz�razf�ldek” sivatagok, Dolfuss m�r�sei szerint limonit (vas-oxid) porral bor�tva; ez�rt v�r�sesek. Szerinte a z�ldes tengerek sz�rk�k �s csak a v�r�s foltok mellett l�tszanak z�ldesnek; szerinte a sz�rke is por. A sarki sapk�k olvad�sakor a h�m�rs�klet 0 �C k�r�li, teh�t nem sz�nsavh�b�l, hanem v�zj�gb�l �llnak. A Mars eg�sz v�z­mennyis�ge, ha egyenletesen sz�toszlana, a felsz�nen legfeljebb 0,08 millim�ter vastag v�zh�rty�t k�pezne (a F�ldn�l ez 2900 m�ter). A l�gnyom�sra forr�sunk megism�tli a 150 Hgmm �rt�k�t (ez a f�ldi �t�de), de a l�gk�r �sszet�tele 98,5% nitrog�n, 1,2% argon �s 0,25% sz�n-dioxid. A Mars-korong �tlagos h�m�rs�klete kb. -43�C vagy enn�l valamivel t�bb. Forr�sunk v�ltozatlanul ism�tli az egyenl�t�i h�m�rs�kletekre vonatkoz� r�gebbi adatokat, teh�t azokat a m�r�sek nem c�folt�k meg.

Csatorn�kat lef�nyk�peztek, de k�l�n�ll� foltokb�l �lltak. �s v�g�l: Dolfuss kikeverte a „tengerek” visszavert f�ny�t �gy, hogy limonit porra (l�ttuk, szerinte ez fedi a „sz�raz­f�ldeket”) zuzm�t �s apr� gomb�kat sz�rt.

�sszefoglal�an: a „tudom�ny 1957-es �ll�sa” szerint a „csatorn�k” mesters�ges eredete bizony�t�st nem nyert, de l�tez�s�k (mint k�rnyezet�kn�l z�ldebb foltok sorozata) igen, ha nem is felt�tlen�l a Lowell�k �ltal l�tott rendszerben. Az id�j�r�s nagyon zord, de az egyenl�t�n hasonl� a szib�riaihoz. A l�gk�r ritka, �s oxig�nt eml�t�sre m�lt� m�rt�kben nem tartalmaz. De: ha a 150 Hgmm „s�r�s�g” igaz, akkor ugyanakkora mennyis�g� marsl�gk�rben t�bb sz�ndioxid van, mint a f�ldiben! N�v�nyi �letnek teh�t csak a v�zhi�ny az akad�lya, �s ahov� a sarki j�g olvad�ka eljut, ott lehetnek n�v�nyek. Mivel pedig a „tengerek” sz�n�t el� lehetett zuzm�kkal �ll�tani, aki marsi n�v�nyekr�l t�prengett, �sszhangban volt a tudom�nyos ismeretekkel. M�rmost a f�ldi viszonyok k�zt mozg�kony �l�l�nyek csak oxig�nt l�gz�k vannak, de hogy ez mennyire szab�ly a Vil�gegyetemben...? Nem lehetett h�t kiz�rni csatorna­�p�t� �rtelmes l�nyeket sem, csak akkor ezeknek alapj�ban kellett k�l�nb�zni�k a f�ldi �llatvil�gt�l. Kulin �s Zerinv�ry 1958-ban m�g hat�rozottan lehets�gesnek tartja a Marson az alacsonyrend� n�v�nyi �letet, �gy, hogy az a kor�bbi, kellemesebb k�r�lm�nyek k�zt kifej­l�d�tt �let t�l�l�je. Voltak adatok arra, hogy bizonyos f�ldi �l�l�nyek kib�rj�k a marsi l�gk�rt marsi h�m�rs�kleten. A tal�lgat�sokban legn�pszer�bbek a zuzm�k voltak. Ezek moh�k �s gomb�k egy�tt�l� telepei: a moh�k mint n�v�nyek, sz�n-dioxiddal t�pl�lkoznak, �s t�pl�lj�k a gomb�kat, a gomb�k meg a moh�kat; az eg�sz egy�ttm�k�d�s j�l b�rja a hideget, v�zhi�nyt �s t�pl�l�khi�nyt. A zuzm�k t�nyleg elviseln�k az 1957-es ismereteink szerinti marsi viszonyo­kat. Persze a zuzm�kat kialak�t� moh�k �s gomb�k nem. Innen az �tlet, hogy ha kor�bban szel�debbek voltak a viszonyok, a zuzm�k kialakulhattak �s fennmaradhattak.

1957. okt�ber 4-�n a Szovjetuni�b�l fell�tt�k a Szputnyik-1 mesters�ges holdat. Megkezd�­d�tt az �rhaj�z�s, �s megny�lt az �t a l�gk�r feletti csillag�szkod�sra. (A Szputnyik-1-en m�g nem volt t�vcs�, de ha siker�lt p�ly�ra �ll�tani egy 83 kg-os testet, lehetett tudni, hogy sokat m�r nem kell v�rni.) 1965. j�lius 14-�n 10000 km-re a Mars felett sz�guldott el a Mariner-4 amerikai �rszonda, �s m�r�seket v�gzett. K�ld�tt 22 tv-k�pet is. Lowell�k kik�vetkeztetett vil�ga elt�nt szem�nk el�l. A talaj minden k�pen sz�rk�sbarna volt, kr�terek l�tszottak. N�v�ny­zetnek semmi nyoma. �s a felsz�ni l�gnyom�s a f�ldinek 1%-a. A kisebb marsi gravit�ci� miatt ez ugyan nem azt jelenti, hogy ennyivel ritk�bb a l�gk�r, de a s�r�s�g mindenk�pp csak n�h�ny sz�zal�ka a f�ldinek. A szonda halott �s steril szupersivatag felett rep�lt el.

Az �reg bolyg�

Mindenki t�vedett? Nem. A fizikai adatokban a szonda nem hozott t�l sok meglepet�st. A 150 Hgmm l�gnyom�s r�gi csillag�szati adat volt a l�gk�r f�nyelnyel�s�b�l �s eff�l�kb�l sz�m�tva. M�s m�r�sek adtak enn�l kisebb �rt�keket is, a f�ldinek tizede �s hatvanada k�z�tt, az id� m�l�s�val cs�kken� tendenci�val. A s�r� f�ldi l�gk�r alj�r�l neh�z egy 55 milli� km-re l�v� l�gk�rt megl�tni, �s minden hiba a f�ldi l�gk�rt keveri bele, teh�t felfel� visz. Ugyanez volt a v�z mennyis�g�vel: voltak akkor m�r f�ldi m�r�sek, melyek szerint az �sszes v�z csak 40 mm vastag, teh�t hajsz�lv�kony r�teget adna. (Ez nagyj�b�l t�nyleg egy hajsz�l vastags�ga.) A l�gk�r �sszet�tel�ben nem sok v�ltoz�st hozott a Mariner-4. De hol voltak a „csatorn�k”? �s hol a „tengerek”, a z�ldesebb” foltok, melyek l�tez�s�r�l soha senki sem vitatkozott kor�b­ban? (J�. Meglehet, hogy nem z�ldet l�ttak, hanem k�ket vagy sz�rk�t, �s csak a v�r�s mellett �rezt�k z�ldnek. De m�s sz�n�ek voltak, mint a bolyg� nagy r�sze.) Nos, a szonda �ltal k�zvet�tett k�pek a bolyg� tal�n 1%-�t fedt�k le, ami nem felt�tlen�l jellemzi az eg�szet. A Mariner-6 �s -7 valamivel nagyobb ter�letr�l tud�s�tott, de ez sem volt el�g. Ez�rt 1971-ben 4 szonda indult a Mars fel�, 2 szovjet �s 2 amerikai. A szovjet terv a lesz�ll�s volt, az amerikai a Mars k�r�li kering�s. Ezzel a Mars kutat�s�ban el�rt�k a jelenkort: az akkor szerzett tud�s ma is �rv�nyes. Az az�ta szerzett adatokat 4 m� alapj�n ismertetj�k, melyek magyarul hozz�­f�rhet�ek, �s csillag�szok munk�i.

A Mars-2 f�kez�s n�lk�l becsap�dott. A Mars-3 lesz�ll�s ut�n k�zvet�tett, de 20 m�sodperc m�lva elhallgatott. (Aki akarta, hihette, hogy a marslak�k kikapcsolt�k.) A Mariner-8 bele­zuhant az Atlanti-�ce�nba. De a Mariner-9 el�rte a Marsot, p�ly�ra �llt, �s 7000 k�pet k�zvet�tett. Amit l�tott, az kev�sb� siv�r volt, mint a Mariner-4 k�pei, de siv�rabb, mint a f�ldi t�vcs�vekkel kapott k�p. Nem nagyon l�tott „tengereket”, �s egy�ltal�n nem l�tott n�v�ny­zettel fedett r�szeket. Az �jabb megfigyel�sekb�l neh�z megmondani, mik voln�nak a F�ldr�l felt�rk�pezett „tengerek”; bizonyos helyeken ugyan l�tszanak valamilyen s�t�tebb foltok, �s ezeket a por helyileg k�l�nb�z� lerak�d�s�val pr�b�lj�k magyar�zni. A Mars teljes t�rk�p�t �jrarajzolt�k, hab�r az elnevez�sekb�l sokat �tvettek Schiaparellit�l �s Lowellt�l. De ami a l�nyeg: „tengerek” nincsenek. Sem vizes, sem n�v�nyzettel fedett fel�letek nem l�that�ak. K�zelebb menve elt�ntek szem�nk el�l a csatorn�k, s�t a tengerek is!

E ponton az olvas� v�r egy v�laszt, amit itt nem kap meg. Ha ez�rt d�h�s, igaza van. �n is az voln�k a hely�ben, �s magam sem vagyok megel�gedett. A m�rges k�rd�s valahogy �gy hangzik: „De hiszen a tengereket majd egy �vsz�zadig l�tt�k a F�ldr�l, �s vita n�lk�l fel is t�rk�pezt�k! Z�ldebbek is voltak. Micsoda dolog, hogy most �gy csin�l a szerz�, mintha e megfigyel�sekr�l meg lehetne feledkezni! Tess�k nek�nk megmondani, mit l�ttak a r�giek!” Nos, az olvas�nak, mint mondottam, tudom�nyosan igaza van, ha ezt k�ri megv�laszolni. A „tengereket” t�nyleg mindenki l�tta. A Syrtis Maior m�r Huygens 1659-es t�vcs�ves �szle­l�­sei­nek rajz�n ott van, �s e s�t�t folt k�rbej�r�s�b�l hat�rozta meg helyesen a Mars tengely­forg�si idej�t. A term�szettudom�ny nem �gy dolgozik, hogy a kor�bbi elfogadott eredm�­nyeket f�lreteszi �s �j igazs�gokat fogad el: az �j elm�letnek t�bbet kell tudnia, mint az el�z�nek. Meg kell magyar�znia az �sszes r�gi tapasztalatot, meg m�g az �jakat is. Nos, akkor l�ssuk, hogyan egyeztetj�k �ssze a r�gi �s �j tapasztalatokat egy elm�letben!

Itt most nem l�tjuk meg. T�bb okb�l. El�sz�r is, e k�nyv nem areogr�fiai monogr�fia; nem tudn�k r�szletesen kifejteni az elm�leteket. M�sodszor: ami a v�laszb�l t�rgyunkhoz tartozik, arra visszat�r�nk a k�nyv v�g�n. Harmadszor: a kutat�s m�g folyik. Majd ha lesz teljes kidolgozott elm�let, az olvas� megkapja a teljes v�laszt, de ehhez id� kell. (Mivel a szerz� fizikus �s nem csillag�sz, az is lehet, hogy a teljes v�lasz valahol m�r l�tezik, csak � m�g nem hallott r�la, hab�r ez az�rt nem val�sz�n�.) Amire teh�t meg tudom adni a v�laszt, arra megadom a k�nyv v�g�n; amire nem, arra majd megadja m�s.

Az�rt ne nagyon agg�djunk. Nem t�nt el a Syrtis Maior. Ma m�r vannak standard Mars-t�rk�pek, magam pl. egy budapesti t�rk�pboltban vettem egyet; ott volt Eur�pa aut�t�rk�pe mellett. Ezen a Syrtis Maior rajta van, mint planitia, azaz (k�rnyezet�n�l m�lyebb) s�ks�g; l�that�an s�t�tebb is k�rnyezet�n�l. A keleti f�ltek�n van, az egyenl�t� �s az �szaki sz�less�g 20�-a, illetve a hossz�s�g 280�-a �s 300�-a k�zt. Nem az�rt s�t�tebb, mert m�lyebben van: a mellette l�v� Isidis Planitia vil�gosabb.

No, most vissza a t�nyek biztos talaj�ra. Milyen a Mars? �reg, nagyon �reg. Persze annyi id�s, mint a F�ld. De meg�regedett, am�g a F�ld �rett kor�ban maradt. Hogy mi�rt, azt m�r tudjuk is: nagyj�b�l az�rt, ahogyan a r�giek is gondolt�k, az�rt mert kisebb. Ezt mindj�rt r�szletezz�k is. De el�bb a felsz�n. Sok a kr�ter. Nem annyi, mint a Holdon: vannak sz�p nagy kr�termentes helyek is. Nem csoda: van l�gk�r, a leveg� �s por a r�gi kr�tereket lekoptathatta, a por betemette. �s l�va is folyhatott r�juk. A marsbeli s�ks�gokat bazaltl�va fedi, �s hatalmas t�zh�ny�i vannak, melyekr�l mindj�rt sz� esik. A kis kr�terek hi�ny�b�l arra k�vetkeztetnek, hogy a Marsnak volt egy areol�giai korszaka, mikor az er�zi� ezeket elkoptatta, �s ez tal�n 2 milli�rd �ve lehetett. Tal�n akkor m�g s�r�bb volt a l�gk�r �s t�bb a v�z?

F�ld�nk�n a kontinensek v�ndorolnak. Ez az�rt van, mert a F�ld szil�rd k�rge nem egys�ges, hanem darabokb�l �ll �s e darabok mozognak egym�shoz k�pest. Ennek sor�n a k�zetek egy r�sze mindig megolvadva lemegy a k�penybe, m�shol meg �j anyag j�n fel, a tengeralatti h�ts�gokban. (Err�l m�r volt sz� a II. r�szben.) Ez a F�ld felsz�n�t folyamatosan meg�j�tja. M�g a vizet �s a l�gk�rt is p�tolni tudja. K�rnyezet�nk nem �regszik el, eg�szen addig, m�g a F�ld annyira ki nem h�l, hogy k�rge egyetlen t�retlen h�jj� forr �ssze. Akkor azut�n majd baj lesz.

De addig m�g �vmilli�rdok vannak h�tra. Ugyanis a F�ld bels� h�j�nek forr�sa nem az �si meg�rz�tt meleg (arr�l Lord Kelvin m�r kimutatta, hogy csak 40 milli� �vre el�g), hanem a F�ld anyag�ban l�v� radioakt�v elemek boml�sa.

Persze ezek fogynak, de az ur�n-238 felez�si ideje 4,5 milli�rd �v. Ilyen lassan h�l a F�ld, �s �gy vastagszik k�rge.

A Mars kisebb, ugyanakkora fel�letdarab alatt kevesebb radioakt�v anyag van benne. Ez�rt „fagyott” k�rge vastagabb, �s ma m�r val�sz�n�leg egyetlen darabb�l �ll. Az egyetlen hely, ahol m�g tal�n van egy k�reghasad�s, a Valles Marineris (az egyenl�t�t�l kiss� d�lre a 30� �s 110� hossz�s�gok k�zt), amelyet a V�r�s-tengerhez szoktak hasonl�tani, de lehet, hogy ez is befagyott m�r. Hatalmas vulk�nok vannak, legnagyobb az Olympus Mons (18� �. sz., 133� h.), a Naprendszer legnagyobb ismert hegye: kb. 27 km(!) magas, �s alapja 500 km �tm�r�j�, de nincs t�l messze t�le a Tharsis Montes 3 nagy t�zh�ny�ja sem: az Ascraeus, Pavonis �s Arsia. Az Olympus Mons havas cs�cs�t a F�ldr�l is lehet t�vcs�vel l�tni: fens�gess�g�ben �s t�voli­s�g�ban ez az igazi, m�lt� lakhelye az olymposzi isteneknek a Naprendszerben. Lehet, hogy e hatalmas t�zh�ny�k kit�r�seit l�tt�k 1937-ben, 1951-ben �s 1954-ben?

Nem t�l val�sz�n�. Szak�rt�k szerint az Olympus Mons 2,5 milli�rd �ves; alighanem akkoriban m�k�d�tt. (Eml�kezz�nk: 2 milli�rd �vesnek sejtik a Mars mozgalmas korszak�t.) Akkor m�g t�bb volt a radioakt�v elem, melegebb volt a Mars bel�l, bizony�ra nem volt egys�ges, vastag, halott k�rge. �ppen az�rt olyan hatalmas az Olympus Mons, mert a k�reg vastag, �s nem mozog. A felsz�ll� meleg�raml�s mindig a hegy alatt marad, �s �vmilli�rdok alatt nagyra n�velte a t�zh�ny�t, a vastag merev k�reg meg is tartja. A F�ld�n ekkora hegy nem marad­hatna fenn, bes�llyedne a k�regbe. E t�zh�ny�k �pp az�rt lehetnek ilyen hatalmasak, mert a Mars mint bolyg�, haldoklik. De nem biztos, hogy m�r meg is halt: a f�nyk�peken l�tni fiata­labb t�zh�ny�kat is, ezek tal�n m�g m�k�dnek.

�s az �let?

Mint bolyg�, a Mars haldoklik. Akkor fel�let�n is haldoklik az �let, m�r ha egy�ltal�n van. De a bolyg� haldokl�sa m�g �vmilli�rdokig folyhat; ett�l ma m�g eg�szen virulens �letet tal�l­hat­n�nk. A Mariner-9 nem l�tott z�ld vagy k�k n�v�nyzetet, de ett�l m�g valamilyen �let lehet.

V�z van a Marson. A l�gk�r v�zp�r�ja csak hajsz�lnyi h�rty�t adhatna, de siker�lt felm�rni a sarki j�g mennyis�g�t, �s a k�pekb�l �gy l�tszik, lehet j�g a talajba fagyva. �s a felv�teleken a csatorn�k helyett l�thatunk valami m�st: kisz�radt foly�medreket. N�h�ny ilyen vil�gosan l�tszik a Mariner-9 k�pein: van pl. egy hatalmas, 40 km sz�les, 4,5 km m�ly meder. Ezeket csak v�z moshatta ki: pl. a l�va sokkal ragad�sabb, lomh�bban folyik, nem hozhat l�tre ka­nyar­g�s val�di foly�medreket. H�rom magyar�zat sz�letett.

Lehet, hogy a talaj m�ly�ben rejl� fagyott �r�k j�g egy-egy nagy t�mbje hirtelen megolvad, mikor a bolyg� belsej�ben felsz�ll� meleg�raml�s ir�nyt v�ltoztatva al�ja ker�l. (Az Olympus Mons p�ld�ja ugyan azt mutatja, hogy az �raml�s sok�ig ugyanott �ri a k�rget, de az�rt n�ha lehetnek mozg�sok.) Ekkor hirtelen sz�k��rk�nt t�r el� a v�z, mindent el- �s kimosva.

Lehet, hogy a foly�k 2 milli�rd �ve, a melegebb m�ltban folytak. Val�ban, a szak�rt�k a foly�v�lgyeket r�gieknek becs�lik: van, amelyiket 4 milli�rd �vesnek, van, amelyiket 500 milli� �vesnek. Lehet, hogy a foly�v�lgyek az �l� Mars tan�i, de ma m�r nem keletkeznek �jak, �s sohasem t�bb�.

Lehet, hogy m�g izgalmasabb a helyzet, �s lesz m�g a Mars kellemesebb hely. Hogy ezt meg�rts�k, besz�ln�nk kell az �vegh�zhat�sr�l. Egy �vegh�zban t�len akkor is melegebb van, ha nem f�tj�k. A Nap f�nye legink�bb a l�that� f�ny hull�mhosszain j�n, amelyeken az �veg el�gg� �tl�tsz�. Ez az�rt van �gy, mert a Nap kb. 6000 K fokos. De a felmeleg�tett f�ldi t�j kb. 300 K fokon sug�roz, az infrav�r�sben. Ebb�l az �veg el�gg� sokat elnyel. A meleg teh�t k�nnyebben jut be, mint ki. Ugyanez t�rt�nik az eg�sz F�lddel is. L�gk�re n�lk�l (a Napt�l m�rt t�vols�gb�l sz�m�tva) vagy 25 fokkal hidegebb lenne rajta, fagyott �ce�nokkal. Az �let az�rt lehets�ges, mert a l�gk�r v�zg�zt �s sz�n-dioxidot tartalmaz: ezek az infrav�r�s f�ny egy r�sz�t elnyelik �s itt tartj�k.

A Mars l�gk�re ritka, �s r�ad�sul v�zg�zt alig tartalmaz, ez�rt az �vegh�ztart�s rajta csak kev�ss� m�k�dhet. De ha valaki csak egyszer j�l felmeleg�ten�, mindj�rt m�s lenne a helyzet. V�zp�ra jutna a leveg�be, r�ad�sul a sarkvid�ken bizony�ra ott l�v� fagyott sz�n-dioxid is elp�rologna. A l�gk�r s�r�bb� v�lna, �s a t�bblet �pp a j� h�tart� k�t g�z lenne. Ha el�g van bel�l�k, annyi h�t tarthatn�nak bent, hogy azut�n m�r ki sem fagyn�nak!

Persze nem tudjuk, el�g-e ehhez a j�g �s sz�razj�g a Marson. Majd megtudjuk. De mi mele­g�­ten� fel ak�r egyszer is a Marsot? Nos, ilyen hat�s van. A F�ld�n is l�tjuk, kisebb m�rt�kben, �s ez okozza az eljegesed�sek periodikus visszat�r�s�t �s megsz�nt�t. A F�ld p�ly�ja �s tengelyhajl�sa a t�bbi bolyg� zavar� hat�sa alatt, kism�rt�kben, de folyton v�ltozik: id�nk�nt h�v�s nyarak j�nnek langyos telekkel, id�nk�nt forr� nyarak hideg telekkel. Az els� esetben a sarki j�g folyton h�zik, mert a h�v�s ny�ron nem olvad el. E j�g azut�n visszaveri a napf�nyt: a F�ld h�l. De amikor a forg�stengely ferd�bb lesz, a sarki t�j ny�ron magasabbr�l kapja a Napot, egy r�szen elolvad a j�g �s melegszik a F�ld. �s �gy megy ez, t�zezer �ves ciklusokban.

A Mars k�zelebb van a hatalmas Jupiterhez, �s ez�rt p�ly�ja �s forg�stengelye nagyobbakat ingadozik. Lehet, hogy amikor tengelye ferd�bb� v�lik, �s a sarki ny�ron magasan �ll a kis Nap, elp�rolog a sz�n-dioxid, megjelenik az �vegh�z, tov�bb melegszik a felsz�n, megjelenik a v�zp�ra is, �s bek�sz�nt a Mars melegebb �s nedvesebb korszaka. Nek�nk m�g akkor is sivatag volna, valami olyan, mint az Antarktisz j�gmentes o�zisai, de az az�rt m�r nagy k�l�nbs�g volna.

Ez persze, ha megt�rt�nik is valaha, �vt�zezredek m�lva t�rt�nik csak meg. De most nem ez az �rdekes, hanem az, hogy megt�rt�nhetett �vt�zezredekkel ezel�tt is. Lehet, hogy 20000 �ve az �letnek kedvez� viszonyok voltak.

De ez az �let t�rt�net�ben kis id�! 20000 �ve m�r a mai ember �lt a F�ld�n. Ha 20000 �ve j� volt az id�j�r�s, az �let t�nyleg kitarthatott mostan�ig!

Hogy vannak-e a Marsnak ilyen ciklusai, azt majd az odautaz� r�g�szek eld�ntik. De hogy ma van-e lappang� �let, azt m�r ma is eld�nthetj�k. Meg is pr�b�lt�k, a NASA Viking szond�ival, a 70-es �vek k�zep�n.

A Vikingek lesz�lltak a Marson, mint�kat vettek a l�gk�rb�l �s talajb�l, fizikailag, k�miailag �s biol�giailag megvizsg�lt�k �ket. Persze, nem csak ezt tett�k. F�nyk�pezt�k a k�rnyezetet, id�j�r�s-jelent�seket adtak, �s �gy tov�bb. Besz�lj�nk el�sz�r az ut�bbiakr�l!

A k�t szonda 1976 m�sodik fel�ben sz�llt le, sz�p sim�n, baj n�lk�l. Mindkett�t az �szaki f�l­tek�re ir�ny�tott�k, az els�t a 23. sz�less�gi fokra, a m�sodikat a 48.-ra. Az egyenl�t� mele­gebb lett volna, de sz�razabb is; ez l�tszott a leg�g�retesebbnek. A k�t lesz�ll�si pont k�zt majdnem 180 hossz�s�gi fok volt, teh�t ha egyik hely kiv�teles is, mindkett� m�r aligha.

L�ssuk el�sz�r az id�j�r�st! A sz�l �ltal�ban enyhe volt. A h�m�rs�klet fagyos, a Viking-2 m�rte a leghidegebbet persze egy t�li hajnalon), -113 �C-ot, a Viking-1 a legmelegebbet (ny�ri d�lut�n). -32 �-ot. Ez kem�ny hideg, de �nmag�ban nem ismeretlen: ilyen lehet az Antarktisz belsej�ben az id�. De ott van legal�bb j�g �s oxig�n; itt egyik sem volt. Illetve 1977 szeptem­ber�ben megj�tt a marsi t�l az �szaki f�ltek�n. �s akkor a Viking-2 egyszer csak d�rfoltokat kezdett mutatni. Megj�tt a csapad�k!

A dolog kicsit rejt�lyes volt, mert a h�m�rs�klet v�zd�rhez t�l alacsony volt, sz�nsavd�rhez t�l magas. Val�sz�n�leg a k�t anyag valamilyen kombin�ci�ja volt. De az is valami. Ha vannak �l�l�nyek, valamennyi nedvess�ghez juthatnak. A l�gnyom�s el�g nagyokat v�ltozik: a Viking-1 m�rt 10%-os k�l�nbs�geket is, �gy gondolj�k, hogy eg�sz �v alatt ez 30% is lehet, jelezve, hogy t�len el�g sok kifagy, ny�ron el�g sok elp�rolog. (Biztat� a hideg-meleg ciklus szempontj�b�l.) Az �tlag a f�ldi l�gnyom�s 150-ede volt(!); ez m�g a kisebb gravit�ci� mellett is nagyon ritka l�gk�r. Ha volna az Antarktisz belsej�ben egy 30 km magas hegy, tal�n annak tetej�n lenne ilyen az �ghajlat. De l�that�an a r�gi csillag�szok eg�szen j�l m�rt�k a h�m�r­s�kletet.

Nos, ez mind nagyon sz�p. A k�r�lm�nyek nagyon kegyetlenek, de el tudunk k�pzelni �l�l�­nyeket, melyek ott kitartanak, ha m�shogyan nem, besz�radva a meleg id�szakok k�zt, mint egyes f�ldi egysejt�ek �s sp�r�k. Neki�llhat a Viking keresni �ket a talajmint�kban. De hogyan veszi �szre, ha ott vannak? Hiszen teljesen idegen �l� szervezetek lehetnek.

Nos, a tud�sok d�nt� t�bbs�ge megegyezett abban, hogy b�rmilyenek is az ottani �l�l�nyek, f�k�nt sz�nb�l, hidrog�nb�l, oxig�nb�l �s nitrog�nb�l �llnak. Ezek a Vil�gegyetem leg­gya­koribb atomjai (kiv�ve a k�miailag �rdektelen nemesg�z h�liumot), �s jelen is vannak a bolyg�n. Az �l�l�nyek bonyolult molekul�ihoz kell sz�n; egyesek el tudnak k�pzelni szil�cium alap� �letet is, de olyant m�g senki sem l�tott, �s a megfelel� szil�ciumos molekul�k nem szeretik a vizet, ami az�rt m�giscsak akad a Marson. T�nylegesen m�g egy igen halv�ny jele is volt annak, mintha valamilyen szenes anyagcsere folyna a bolyg�n.

Mikor a Vikingek elindultak, m�r j�l ismert�k a l�gk�r �sszet�tel�t. T�bb mint 90% sz�n­dioxid, 1-2% nitrog�n (teh�t pont ford�tva, mint 1957-ben a F�ldr�l t�vcs�vel m�rt�k) �s 1-2% argon. V�zg�z, oxig�n �s sz�n-monoxid nyomokban. M�rmost felejtkezz�nk el minden m�sr�l, �s n�zz�k a sz�n-dioxidot, a sz�n-monoxidot �s az oxig�nt. Ez h�rom molekula k�tf�le atomb�l, teh�t egym�sba tudnak alakulni: 2 CO₂ « 2CO + O₂.

A dupla ny�l azt jelzi, hogy az �talakul�s mindk�t ir�nyba folyhat. Induljunk el tiszta CO₂-dal egy lez�rt tart�lyban! Az �tk�z�sek miatt n�h�ny (nagyon kev�s) molekula sz�tesik a jobbra mutat� ny�l szerint. Ha m�r van CO �s O₂, ezek is �ssze�llhatnak. A folyamat mindk�t fel� megy addig, am�g k�t ir�nyba egyforma gyorss� nem v�lik, �s att�l kezdve m�r nem v�ltoznak a sz�zal�kos ar�nyok. Hogy ez mikor k�vetkezik be, azt a h�m�rs�klet �s l�gnyom�s ismere­t�ben a vegy�szek ki tudj�k sz�m�tani. Csakhogy ehhez k�pest t�l sok a Marson az oxig�n, vagy �gy is mondhatjuk, hogy t�l kev�s a sz�n-monoxid. Valami vagy oxig�nt termel a sz�n-dioxidb�l, vagy elnyeli a sz�n-monoxidot, �s ezt �lland�an teszi. (F�lre�rt�s ne ess�k, O₂ �s CO csak nyomokban van, de ilyen kis mennyis�geket n�zve t�bb az O₂, mint a CO.) Mintha valami enn� a CO-ot, de akkor az bizony �l�l�ny lehet.

Most egy pillanatra meg�llunk. Az olvas� t�relmetlenkedhet, �s mondhatja, hogy �t nem �rdekli a k�mia. Mondjam meg, mit tal�ltak a Vikingek 12 �ve. Van �let, vagy nincs? K�rem az ilyen t�relmetlen olvas�t, v�rjon. Nem tehetek m�st.

A Vikingeket �gy �p�tett�k, hogy az �let keres�s�re el tudjanak v�gezni egy k�miai �s h�rom biol�giai m�r�st. A k�miai egyszer� �gy: egy bonyolult m�szer szerves molekul�kat keresett a talajmint�kban. Persze, ha tal�l is, az m�g nem �let: szerves anyagokat m�r meteoritokban is tal�ltak, azok meg feltehet�en t�bben hullanak a Marsra, mint a F�ldre. De szerves molekul�k l�te legal�bbis kell az �lethez.

A biol�giai m�r�sek bonyolultabbak voltak. Az els�n�l a talajmint�t betette a szonda egy kamr�ba, ahol a marsit ut�nz� l�gk�r volt, de radioakt�v CO₂-vel. (A sz�n radioakt�v izot�pja volt a molekul�ban.) Egy ideig ott tartotta, azut�n kihajtotta a „leveg�t”, a homokot meg j�l felhev�tette. Ha voltak benne �l�l�nyek, be�p�tett�k magukba a radioakt�v szenet, a hev�t�s elpuszt�totta �ket, kiszabadult a sz�n, �s azt egy sug�rz�sm�r� jelezheti. A m�sodik m�r�sben ugyanez t�rt�nt, csak a homok m�g biol�giailag hasznos t�poldatot is kapott. A harmadik esetben a t�poldatban volt a radioakt�v sz�n: ha a homokban �l�l�nyek vannak, esetleg l�le­geznek, �s a leveg�be eresztik a radioakt�v szenet. Mindh�rom m�r�st elv�gezte a szonda �gy is, hogy el�bb j�l felhev�tette a homokot: ha voltak is benne �l�l�nyek, azok elpusztulnak, �s akkor m�r semmi nem t�rt�nik.

A tervez�s alapos volt, hiszen az �lettelen �pp az�rt �lettelen, mert nem l�legzik. Ha a F�ld�n tal�ltak volna teljesen steril homokot, illetve ha f�ldi homokot valahogyan teljesen sterili­z�lnak, az ugyan nem �p�ti mag�ba a leveg� atomjait. (Illetve lassan, k�miai reakci�kkal meg­t�rt�nhet ez, mint ahogyan a vas rozsd�sodik. De az nagyon lassan megy.) Ha valami anyagcser�t folytat, akkor eleven.

Nos, l�ssuk v�gre a k�s�rleteket! A m�szer semmif�le szerves molekul�t sem tal�lt. Szomor�ak vagyunk: eszerint a Mars �lettelen, �s k�sz. Csakhogy annyit sem tal�ltak, amennyi �let n�lk�l l�trej�hetett volna. Annyit sem, amennyit a 4 milli�rd �ve a Marsra hull� meteoritokb�l v�rn�nak! Tal�n a Nap iboly�nt�li sug�rz�sa elbontotta �ket. De m�lyen a talajban is?

Nem �rtj�k, menj�nk tov�bb. Az els� biol�giai k�s�rletben egy kev�s sz�n be�p�lt a leveg�b�l a homokba. Remek; valami l�legzett ott. Ha a homokot 175 �C-ra el�bb felhev�tett�k, semmi sem t�rt�nt. M�g remekebb: a h� el�lte az �l�l�nyeket, az�rt nem l�legzett a homok. K�szen voln�nk.

Nem. Ha csak 90 �C-ra meleg�tett�k a homokot, megint csak l�legzett a homok, pedig m�g a f�ldi bakt�riumok is elpusztultak volna, h�t m�g a marsiak, amelyek 0 �C alatti id�j�r�st szok­tak meg. Tal�n m�giscsak valami k�miai folyamat t�rt�nt. L�ssuk, mi t�rt�nik, ha t�poldatot is adunk. Semmi v�ltoz�s az el�z�h�z k�pest. M�gsem �l�l�nyek?

�s j�tt a harmadik k�s�rlet. Amint t�pot adtak a homokhoz, megindult a CO₂ �s O₂ kifel�. Anyagcsere! 160 fokra felmeleg�tve el�bb a homokot, nem volt „kil�gz�s”, 50 fokos meleg�t�s ut�n volt, de gyeng�bb.

De ha ezek �l�l�nyek, hol voltak a szerves anyag keres�sekor? �s mi�rt nem t�r�dtek a t�p­oldattal? Ink�bb azt gondolj�k, valami akt�v vegy�let volt a homokban, pl. hidrog�n-peroxid, �s az fejlesztett oxig�nt �s reag�lt a t�panyagokkal.

Ki tudja? Innen ezt m�r neh�z eld�nteni; oda kell menni. E t�m�t azzal z�rhatjuk: a marsi homok holtabb, mint egy f�ldi �l�l�ny, de elevenebb, mint a f�ldi homok. A Mars nem steril.

Becsaptak minket?

Mondottuk, hogy ami magyar�zatot m�g egy�ltal�n adni tudunk, az a k�nyv v�g�n j�n. De hogy tov�bbmehess�nk, eml�ttess�k itt meg n�h�ny „magyar�zat”, mely nem tudom�nyos, hanem a tudom�nyos-fantasztikus irodalomb�l ered. A teljess�g ig�nye n�lk�l k�t csoportra oszthat�ak: valaki becsap minket, illetve t�bb Mars van.

L�ssuk m�g egyszer a f� probl�m�t! Csillag�szok nemzed�kei figyelt�k meg a Marsot a F�ldr�l, j� t�vcs�vekkel, a szakma szab�lyai szerint. L�ttak egy Marsot, amelyen a v�r�s sivatagok mellett k�kesz�ld „tengerek” �s „csatorn�k” l�tszottak, ritka, de eml�t�sre m�lt� l�gk�r sok nitrog�nnal �s kev�s sz�n-dioxiddal, �s a vetett �rny�k alapj�n nem l�tszottak magas hegyek. Mikor odak�ldt�k szond�inkat, megl�ttunk egy Marsot, melyek nincsenek k�kesz�ld foltok �s vonalak, a l�gk�r sokkal ritk�bb, f�leg sz�ndioxidb�l �s csak kev�s nitrog�nb�l, �s a f�ldiekn�l h�romszor magasabb hegyek vannak. Mintha nem is ugyanazon Mars lenne! Ami azonos, az csak a bolyg� m�rete �s t�mege.

Tegy�k m�g hozz�, hogy az 1956-os nagy oppoz�ci�kor a megfigyel�seket nagyon zavart�k porviharok, mikor pedig a Mariner-9 oda�rt, hetekig megint olyan porvihar d�lt, amely a bolyg� teljes fel�let�t eltakarta. Ez�rt sok reg�ny�r� felveti, hogy a marslak�k �lc�zz�k magu­kat. Egy ilyen, �tletesen �s r�szletesen kidolgozott novella Dozois, Dann �s Swanvick m�ve. A fantasztikus novell�k nem tartoznak a term�szettudom�ny illet�s�g�be, de az�rt m�g meg­vizsg�lhatjuk ezt is.

A term�szettudom�ny alapgondolatainak egyike az, hogy term�szetnek vannak t�rv�nyei, �s azok objekt�vek. Meglehet, hogy nem ismerj�k �ket pontosan; az is meglehet, hogy a t�rv�nyek id�ben v�ltoznak, de akkor e v�ltoz�snak megvannak a t�rv�nyei. Einstein egyszer �gy fogalmazta meg: „Az �risten agyaf�rt, de nem rosszindulat�!”. Ha azt tessz�k fel, hogy valaki vagy valami n�lunk sokkal bonyolultabb �s kiismerhetetlen egyszer�en rendszeresen a bolondj�t j�ratja vel�nk, akkor �gyis mindig be lesz�nk csapva, �s akkor semmif�le tudo­m�nyban sem b�zhatunk. E gondolat ann