V. Igazs�g? Elm�let? Tanuls�g?

Elmondtam mindazt, amit el akartam, ahhoz, hogy levonhassuk k�vetkeztet�seinket a t�rgyalt k�rd�sekben. De el�bb - m�r csak p�ldak�nt is - t�rj�nk vissza a dogonok �gy�hez. A tov�bbiak­ban - mivel magam t�rt�n�sz nem vagyok, teh�t Temple-t szaktekint�lynek kell elis­mer­nem - bizony�tottnak veszem, hogy a feldolgozott dogon-m�toszok val�ban tan�skodnak a n�p olyan csillag�szati ismereteir�l, mint a Jupiter 4 nagy holdja, a Szaturnusz gy�r�je, a Sz�riusz B l�te, 50 �ves kering�si ideje �s nagy s�r�s�ge.

A k�rd�s sz�momra, azaz egy term�szettud�s sz�m�ra az, hogy mire lehet menni e t�nnyel. Milyen k�vetkeztet�st lehet bel�le levonni, mit bizony�t.

Az olvas� mondhatja, hogy �t nem ez �rdekli, hanem az igazs�g. P�ld�ul j�jj�n a „tudom�ny”, �s mondja meg ebb�l, j�rtak-e idegen �rhaj�sok a dogonokn�l. �rdekes k�rd�s, izgalmas k�rd�s. Kit ne �rdekelne? Csakhogy az adatok e k�rd�s megv�laszol�s�t nem teszik lehet�v�.

F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett: hiszek abban, hogy a m�lt esem�nyei val�ban megt�rt�ntek, �s csak egyf�lek�ppen. A t�rt�nettudom�ny e val�di m�ltat kell egyre jobban kider�tse. Amennyi­re tudom, a (term�szet)tud�sok nagy t�bbs�ge hisz az objekt�v k�lvil�gban; a kiv�tel n�h�ny az �tlagn�l ravaszabb �s n�h�ny az �tlagn�l provokat�vabb ember. Ha pedig a dolgok t�l�nk f�ggetlen�l l�teznek, akkor ki is lehet der�teni, milyenek, �s csak egyf�l�k.

Csakhogy e hit nem jelenti ama hitet, hogy egy t�ny k�rd�s�ben a keresett „igazs�g” biztosan �s v�g�rv�nyesen meg�llap�that�, k�l�n�sen nem korl�tozott sz�m� adatb�l. A term�szet­tudom�ny feltesz valami(ke)t, azut�n e feltev�s(ek)b�l mindenf�le k�vetkeztet�seket vezet le, �s a feltev�s(eke)t mindaddig helyesnek (vagy ink�bb j�nak) tekinti, am�g a bel�l�k levont k�vetkeztet�sek �sszhangban vannak a t�nyekkel. Ha k�t elm�let ugyanazon megfigyelhet� k�vetkezm�nyekhez vezet, �s azok a tapasztalatnak megfelelnek, akkor nem mondhatunk m�st, mint hogy egyiket sem z�rhatjuk ki. Ha enn�l t�bbet akarunk mondani, akkor a meg­szokottabb, vagy pl�ne az egyszer�bb elm�letet tartjuk j�nak. Szigor�an v�ve elm�letet csak c�folni lehet: ha k�vetkeztet�sei ellent�tesek a tapasztalattal. Ez pedig az�rt van �gy, mert egyik�nk sincs az „igazs�ggal” k�zvetlen kapcsolatban. Vagy ahogy, csak egy hajsz�lnyira karik�rozva, egy jeles magyar gondolkod� mondja: „Aki igazs�got akar, az menjen a t�r­v�nysz�kre... Az eg�sz tudom�ny elm�let-mank�kon j�r... Az, hogy ez a csillag �gy mozog, az az alma �gy esik, az nem igazs�g, hanem elm�let, amelyet egy sereg esetre megb�zhat�an �s egyszer�en lehet alkalmazni. De ha majd ad�dnak olyan esetek, amelyeket a megl�v� elm�­letekkel nem lehet megmagyar�zni, akkor egyszer�en �j elm�letet kell keresn�nk, mint ahogyan �j nadr�got vesz�nk, ha a r�gi m�r elszakadt!”

Aki ezzel el�gedetlen, az gondolkozzon el egy p�ld�n. Tekints�k sz�mok egy sorozat�t, pl.

1, 4, 9, 16, ...

ahol a ... azt jelzi, hogy a sorozatnak vannak m�g tagjai, de azokat nem ismerj�k. Mi a sorozat szab�lya? Mindenki egyb�l mondan�:

a_n = n².       (1)

Csakhogy nem ez az egyetlen lehet�s�g. Ugyanilyen j�:

a_n = n⁴ - 10n³ + 36n² - 50n + 24.       (2)

Ez persze sokkal bonyolultabb; mindaddig, am�g a sorozat 5. tagj�t nem ismerj�k, mazochista az, aki (2)-t v�lasztja (1) helyett. De ha megismerj�k az 5. tagot is, 3 lehet�s�g van.

1. Ha a₅ = 25, ez az (1) k�plettel �sszev�g, de a (2)-vel nem. (2)-t megc�folta a tapasztalat, (1) m�g lehets�ges.

2. Ha a₅ = 49, (2) lehets�ges, de (1) m�r nem.

3. Ha a₅ valami m�s, akkor egyik k�plet sem lehet igaz, �s kereshet�nk �jabb k�pleteket.

Ha pedig egy ilyen egyszer� �s �tl�that� esetben sem juthatunk teljes biztons�gra, akkor ne lep�dj�nk meg azon, hogy fizikai �s csillag�szati elm�letek k�r�l mindenf�le vita van. Term�szetesen, ha egyre tov�bb menve a sorozatban, m�g mindig �s mindig helyesnek l�tszik a_n = n², akkor valamilyen �rtelemben egyre val�sz�n�bb, hogy ez a helyes k�plet. De hogy mikor mondjuk azt, hogy most m�r megel�gedt�nk a bizony�t�ssal, az �zl�s �s egy�ni hozz��ll�s k�rd�se.

Na most vissza a dogonok �gy�hez. Azon egyetlen adatb�l, hogy a dogonoknak a t�l�nk elv�rhat�n�l t�bb a csillag�szati ismeret�k, egyetlen tov�bbi k�vetkeztet�sre sem juthatunk ezen ismeretek ok�ra n�zve. E t�bbletet ugyanis t�bb ok is magyar�zhatja. Herrmann v�le­m�nye (mellyel magam is szimpatiz�lok) az, hogy a dogonok ismereteiket t�l�nk sze­rezt�k. Nevezetesen, adatok vannak csillag�szati t�rgy� k�v�ncsis�gukra; tudunk egy Dogonf�ld t�j�n j�rt 1893-as csillag�szati exped�ci�r�l, melyet bennsz�l�ttek alaposan kik�rdeztek. Ez m�r minden fentebb eml�tett ismeretet megmagyar�z, a Sz�riusz B s�r�s�g�t kiv�ve, mely 1915-ben v�lt n�lunk ismertt�. Vagyis a magyar�zathoz m�r csak azt kell feltenn�nk, hogy a Francia Nyugat-Afrika r�sz�t k�pez� Dogonf�ldet 1915 �s 1935 k�zt egyetlen csillag�szatilag kompetens utaz� megj�rta; ilyenr�l �n nem tudok, de ki mondhatn�, hogy ilyen nem volt?

Fentiek miatt a dogonok eml�tett csillag�szati ismeretei magukban nem bizony�tj�k a f�ld�nk�v�liek l�togat�s�t, s�t nem is val�sz�n�s�tik. Ehhez ugyanis a m�sik, �pp most elmondott lehet�s�get ki kell el�bb z�rni, vagy legal�bbis val�sz�n�tlenn� kell tenni. Hogy ezt meg lehet-e tenni, az r�m nem tartozik. Tal�n meg lehetne ezt tenni m�toszkutat�k �s francia lev�lt�rosok egy�ttm�k�d�s�vel; nem tudom. De ilyen �rvek n�lk�l tudom�nyos m�dszerrel nem lehet a f�ld�nk�v�li eredetet igazolni.

De az�rt e lehet�s�g k�ts�gtelen�l fenn�ll. Egyetlen ismert fizikai t�rv�ny, t�rsadalmi ismeret sem sz�l az ellen, hogy ha valamelyik k�zeli csillag k�r�l egy a mi�nk�n�l l�nyegesen fejlettebb civiliz�ci� �l, az hozz�nk sikeres felder�t�ket k�ldhessen �s akarjon k�ldeni. A k�t legk�zelebbi csillag, melynek bolyg�in sz�mottev� es�lye van �let kifejl�d�s�nek, �s - nem elhanyagolhat� - az �rtelem�nek, az e-Eridani (K2 sz�n-k�p, 11 f�ny�v) �s a t-Ceti (G8, 12 f�ny�v). L�ttuk, hogy ekkora �t 29 �v alatt oda-vissza bej�rhat�, �s ezalatt az utas 14 �vet �regszik. Ilyen id�ig�nyes felder�t��t m�g elk�pzelhet�; t�volabbiban �n nem tudn�k hinni. A m�toszokhoz jobb volna a Sz�riusz A (A1, 9 f�ny�v), de az ilyen csillagok a Napn�l j�val r�videbb �let�ek. Egy terjeszked� csillagk�zi civiliz�ci� azonban (mondjuk 30000 �ve) meg­telepedhetett a Sz�riusz egy bolyg�j�n (ha van neki).

Ezzel az �gyet le lehet z�rni. Nem tudok olyan �rvr�l, amivel egy fizikus v�laszthatna az elmondott lehet�s�gekhez k�pest; ha egy m�toszkutat� b�rmilyen megfontol�sb�l olyan elm�­letet fogalmaz meg, miszerint a dogon hitvil�g egy r�sze a t-Ceti rendszer�b�l sz�rmazik, �n nem tudom megc�folni. Mivel pedig bizonyos k�r�lm�nyek egyel�re teljesen ismeretlenek, felel�ss�ggel nem tudok val�sz�n�s�geket sem sz�molni. �gy azt sem tudom eld�nteni, melyik feltev�snek adjak nagyobb es�lyt. (Hinni ink�bb a f�ldi eredetben hinn�k, mert olyan k�lcs�nz�sre sok p�ld�t ismer�nk.)

M�rmost �n fizikus vagyok. A sz�momra �rdekes t�m�kban a dogon m�toszoknak az al�bbi hat�sa volna. Ha f�ldi eredet�ek: semmi. Ha f�ld�nk�v�liek: a n�h�ny tucat k�zeli csillag k�z�l legal�bb egy k�r�l van �rtelmes, n�lunk technikailag fejlettebb �let. Ez mai tud�sunk szerint lehets�ges, m�g csak nem is meglep�, de eddigi tud�sunkkal nem voln�nk k�pesek felel�ss�ggel kisz�m�tani, v�rhat�-e ilyen k�zel �rtelem. Mindegy: a k�zeli �rtelem l�te fontos tudom�nyos adat volna. Csakhogy, ism�tlem, am�g a f�ldi eredetet ki nem z�rtuk, nem tudunk f�ld�nk�v�li �letre k�vetkeztetni. �gyhogy a dolgok jelenlegi �ll�sa szerint az adat csillag�sz vagy fizikus sz�m�ra haszontalan. Mag�nemberk�nt, r��r� id�mben, nagyon sz�vesen vitat­koz­n�k ilyen lehet�s�geken. De term�szettudom�nyos c�lra nem tudn�m felhaszn�lni.

K�r, mert ahhoz, hogy odamenj�nk �s megn�zz�k, esetleg m�g �vezredek kellenek. �s �pp ez�rt, az emberis�g ismereteit gyarap�tand�, az ilyen �gyeket meg kell vizsg�lni, annyira, amennyire komolyan vehet�ek. Hogy mennyire azok, azt ne csillag�szt�l vagy fizikust�l k�rdezz�k. Mi csak annyit tudunk mondani, honnan nem v�rhat� l�togat�. A t�bbi, am�g k�vetkeztet�seikkel k�sz nincsenek, a mitol�gusokra tartozik, �s egyszer�en el nem tudom k�pzelni, milyen �rvvel, hogyan, �s milyen alapon sz�lhatn�k �n ebbe bele.

�s mi lesz, ha valakik lesz�llnak, �s azt k�zlik, hogy a Tej�trendszer m�sik v�g�r�l j�ttek? Nos, �n el�sz�r azt tenn�m fel, hogy valami�rt hazudnak. J�l ki kellene �ket k�rdezni, ha hagyj�k. Ha a t�rt�net igaznak l�tszana, akkor meg kellene tudni, meddig �lnek. Ha milli� �vig, �rtj�k, hogyan j�hettek ide, de nem �rtj�k, hogyan fejl�dhettek ki. Akkor a biol�gusok tanuln�nak valami alapvet�en �jat �s meglep�t. Ha sz�z �vig, akkor meg kellene k�rdezni, hogyan �rtek ide. Kider�lhetne, hogy a k�zel�nkben van egy alag�t sz�ja: ezt nem �rt tudni. De kider�lhetne esetleg az is, hogy fogalmaink a t�rid�r�l alapj�ban hi�nyosak: mondjuk ki lehet bel�le l�pni, �s m�shol vissza. Ekkor m�giscsak lehet�v� v�lna az „Ugr�s”, �s kijut­hatn�nk a „csillagokba”.

Aki azt hiszi, hogy a fizikusok sz�nd�kosan elszalasztan�k egy ilyen felfedez�s lehet�s�g�t, �s tudv�n, hogy valaki m�r megtal�lta a m�dot, teh�t van, nem vetn�k magukat versenyezve a j�l�tet �s �r�kk� tart� h�rnevet �g�r� felfedez�s nyom�ba, az nem tudja, hogyan m�k�dik a term�szettudom�ny, �s mi hajtja el�re a term�szettud�st.

�s v�g�l egyetlen megjegyz�s: Ha a dogonok �sei vagy a „kicsi �s v�r�s” emberek t�nyleg valamelyik k�zeli civiliz�ci� felder�t�ivel tal�lkoztak: mi�rt nem l�ttuk az idegeneket az�ta sem? A F�ld lakhat�. Alighanem sz�mukra is, k�l�nben nem tudtak volna mes�lni a Sz�riusz­r�l. T�l sok lakhat� bolyg� nem lehet a k�rny�ken: hol vannak telepeseik, vagy legal�bb t�maszpontjuk �s keresked�ik? Az, hogy a F�ld n�luk sokkal primit�vebb „idegenekkel” m�r lakott, alighanem kev�ss� zavarta volna �ket: a mi felfedez�inket sem zavarta az �j kontinen­seken. Mivel ijesztett�k �ket el a dogonok vagy a busman vad�szok? Lehet, hogy �k tulajdon­k�ppen a f�ldi civiliz�ci� h�si megv�d�i?

�s most menj�nk tov�bb. Mit mondhatunk ilyen szempontb�l Atlantiszr�l? Ugyanezt, n�mileg negat�vabban. Az el�bbi esetben tudom�nyos ismereteinkkel teljesen �sszhangban volt a m�toszok „f�ld�nk�v�li eredete”, csak term�szettudom�nyos �rtelemben m�g val�sz�n�s�teni sem lehetett. Most Atlantisz felt�telez�se ellentmondani l�tszik a geol�gia, geofizika �s fizika t�nyeinek. Ezt m�r kifejtett�k a II. r�szben, �s nem kell �jra el�venn�nk. Mondtuk, hogy Atlantisz l�te csak akkor lenne �sszeegyeztethet� a fizikai tudom�nyok adataival, ha valami nagy z�rzavar t�madt volna a F�ld�n az id�rendben i. e. 50000000 �s i. e. 10000 k�zt. Ennek azonban sz�mos m�s k�zzelfoghat� k�vetkezm�nye is lenne. A IV. r�szben l�ttunk ebb�l egyet: ha e k�t id�pont k�zt a „j�v�” er�sen vissza lett volna csatolva a „m�ltba”, akkor k�z­b�l nagyj�b�l befagytak volna a v�ltoz�sok. Nos, a f�ldi k�v�letek szerint ez nem t�rt�nt meg: a sz�ban forg� id� a f�ldt�rt�neti �jkor nagy r�sze, mely alatt az eml�s�llatok evol�ci�j�r�l dokument�lt �s szab�lyszer�. Nem az�rt vetett�k el e lehet�s�get, mert „el��t�letek” vagy elvek miatt nem tetszik az „id�utaz�s”; val�ban nem tetszik, de azt megengedve sem megy a dolog.

Volt m�g egy lehet�s�g (�s �tletes emberek kital�lhatnak tov�bbiakat is): hogy egy magasabb, f�ld�nk�v�li civiliz�ci� tev�kenys�g�nek nyomaib�l k�vetkeztett�nk Atlantiszra, e civiliz�­ci�nak akkor kb. i.e. 10000 k�r�l kellett fenntartania hosszabb id�re telepeket az Atlanti-�ce�n t�lfel�n, pl. K�z�p-Amerik�ban. De ennek ott semmif�le fizikai nyoma nem maradt, pedig kellett volna. Tov�bb�: honnan j�ttek volna? A Marsr�l nehezen (III. r�sz), a Galaxis t�volabbi r�sz�b�l nehezen (IV. r�sz); maradt megint 2-3 k�zeli csillag. De akkor mi�rt nem l�tjuk �ket t�megeikben az�ta sem? Valami�rt sokan idej�ttek, �s sok id�re megfelelt ez nekik. Anglia ki�r�tette gyarmatait. De az�rt egyes angolok maradtak ott.

De nem is ez a l�nyeg. N�zz�k meg mostani tud�sunkkal, hogy l�tezik-e m�g valami komoly �rv, amit szembe lehetne �ll�tani a „szil�rd” tudom�nyok �ll�t�s�val!

L�nyeg�ben �tf�le �rv volt. „Kem�nys�gi” sorrendben r�viden felsoroljuk �ket.

1. Geol�giai �rvek: az Atlanti-h�ts�g.

2. Biol�giai �rvek: n�v�nytani �s �llattani hasonl�s�gok �szak-Amerika �s Eur�pa; valamint D�l-Amerika �s Afrika k�zt, ugyanakkor elt�r�sekkel �szak-d�l ir�nyban.

3. Embertani �rvek: „feh�r bennsz�l�ttek” „v�ratlan” helyeken.

4. Nyelv�szeti �rvek: a baszk �s bizonyos indi�n nyelvek hasonl� szerkezete.

5. T�rt�neti �rvek: Plat�n t�rt�nete �s n�h�ny m�s forr�sban elmos�dott adatok.

Nos, az �rvek nagy r�sze ma m�r nem m�k�dik. L�ttuk, hogyan magyar�zta meg a glob�lis lemeztektonika az 1. �s 2. �rvcsoportba tartoz� probl�m�kat. A 3. tov�bbi magyar�zatot ig�nyel, ami mindj�rt j�n is. A 4-edikr�l csak annyit mondhatok, hogy e sz�zadban a nyel­v�szek �ltal�ban m�r nem tartj�k a szerkezeti hasonl�s�gokat a sz�rmaz�sbeli rokons�g bizony�t�k�nak. Hogy mi�rt nem, azt �k tudj�k pontosan. Az 5. �rvcsoportban nem Plat�n sz�vege az �rdekes; arra azut�n igaz�n sz�mos oka lehetett, hogy politikai ut�pi�kat sz�vegez­zen meg. De el tudok k�pzelni valamit, ami a t�bbf�le hagyom�ny m�g�tt van: k�t nagyon r�gi katasztr�f�t, ami a korabeli Eur�pa legfejlettebb n�peit �rte.

Ha siker�l lehets�ges magyar�zatokat adnom a 3. �s 5. pontokban, akkor a helyzet a k�vetkez�. Atlantisz l�te ellent�tes a „fizikai” tudom�nyok ismereteivel, �s nem k�v�ntatik meg a „hum�n” tudom�nyok �ltal. Ezek ut�n aki m�g akar hinni Atlantiszban, az tegye; �n nem l�tok m�dot e hit fenntart�s�ra.

�s most j�jjenek a r�szletek!

„Feh�r bennsz�l�ttek”

Az embertani �rvek nagy r�sze „feh�r” „bennsz�l�ttek” l�te Afrik�ban a tr�pusi r�szeken �s az indi�nok k�zt. A bennsz�l�tt” itt azt jelenti, hogy nem „eur�paiak”. (A d�l-afrikai b�rok l�t�b�l senki sem k�vetkeztet Atlantiszra.) Az el�z� bekezd�s tele van id�z�jelekkel. Nem is csoda. A „feh�r”, „fekete”, „sz�nes” �s eff�le szavak nem el�gg� pontosak tudom�nyos hasz­n�latra. A normannok az �ltaluk ki-kirabolt d�l-olaszokat nevezhett�k barn�nak; L�n�rd S�ndor egy ismer�s�nek egy rokona R�m�ban e sz�zad folyam�n a n�polyiakat „szara­c�­noknak” nevezte. A rendez�k Othellot feket�re festett arccal j�tszatj�k. A kritikusok meg arr�l vitatkoznak, mennyiben magyar�zza a f�h�s tetteit az, hogy n�gerk�nt megk�l�nb�ztet�s r�szese. Ezzel szemben tess�k elolvasni a darabot: a velencei seregek vez�re m�r, vagyis europid �szak-Afrik�b�l. N�gert alighanem �let�ben el�sz�r a t�r�k seregben l�thatott. Persze barn�bb, mint egy velencei patr�cius; �s idegen, nagyj�b�l annyira, mint egy magyar zsoldos ott.

Nos, akkor pontos�tsunk. A mai rasszok (vagy nagyrasszok), mint pl. az europid, mongolid �s negrid, val�sz�n�leg az utols� eljegesed�s alatt alakultak ki, mikor a jeges hegyvid�kek elszigetelt�k egym�st�l Eur�p�t (�szak-Afrik�val �s a K�zel-Kelettel), Kelet-�zsi�t �s D�l-�zsi�t. Kor�bban val�sz�n�leg kev�sb� kifejezettek voltak a megjelen�sbeli k�l�nbs�gek (mint ahogyan mi is ma k�zb�l, ha nem is k�z�pen �llunk az extr�m europidok �s extr�m mongo­lidok k�zt). Ha teh�t tal�lunk pl. egy kis csoport n�gert Alaszk�ban, meg kell magyar�zni, hogy jutottak oda.

Nos, vannak europid be�t�s� n�pek tr�pusi Afrik�ban - r�gebben m�g t�bb helyen lehettek sziklafestm�nyek szerint. Volt m�r r�luk sz� a II. r�szben. A k�rd�s az: eljuthattak-e a negridek „m�g�” titokzatos ker�l�utak n�lk�l?

A v�lasz: igen. Ugyanis a negrid („n�ger”) n�pek eredeti ter�lete j�val kisebb volt a main�l. L�ssuk a szak�rt�t: „Val�sz�n�, hogy a negridek mai form�jukban csak a pigmeus �s koiszan n�pek kifejl�d�se ut�n alakultak ki, sok�ig csak kisebb ‘magter�let�k�n’ �ltek ... Felt�telezett �tv�z�d�si hely�k az afrikai �serd�kt�l �szakra fekv� szavann�k �s Nyugat-Szud�n lehetett; kirajz�suk az i. e. V. �vezredben kezd�d�tt, �s 2000 �ve tet�z�tt.” Ezek ut�n sz�momra az, hogy �ket ki ker�lhette meg r�gebben, �s hogy e miatt Bels�-Afrik�ban „feh�r”, s�rga vagy ak�r z�ld n�pek l�teznek-e, csak mint kuri�zum �rdekes; Atlantiszra nem �rv.

A feh�r indi�nok eredet�re is vannak magyar�zatok. N�zz�k el�sz�r �szak-Amerik�t. Sz�mos adat sejteti, hogy gr�nlandi normannok �tj�rtak Kanad�ba, �s �t is telepedtek. Ingstad meg­tal�lta telep�ket �j-Fundlandon. Az �szak-nyugati gr�nlandi telep (Vesterbrygd) 1341 k�r�l hirtelen pusztul�s n�lk�l ki�r�lt;, XVI. sz�zadi norv�g le�r�sok azt hiszik, hogy Gr�nlandon feketemedve �s nyest �l, hab�r az csak Kanad�ban �l. Nyilv�n Gr�nlandon �t �rkeztek a kanadai viking pr�mvad�szokt�l a b�r�k. Ha Vesterbrygd n�pe t�nyleg Amerik�ba telep�lt �t, akkor ott gond n�lk�l tal�lhattak is feh�r indi�nokat. Cortereal 1500-as �j-funlandi exped�ci�ja ut�n k�zvetlen�l t�nyleg tud�s�t�sok vannak ottani feh�r vadakr�l.

Volna is egy �rott forr�s, mely szerint 1342-ben Vesterbrygd lak�i „ad Americas populos se converterunt”, azaz „Amerika n�peihez fordultak”, vagy „Amerika n�peiv� v�ltak”. A bejegyz�s az Islandske Annalerben van.

Ha az olvas� felkapja a fej�t, igaza van. Egy izlandi 1342-ben nem ismerheti az „Amerika” nevet. Az eredeti iratok elpusztultak, mikor a sk�lholti sz�kesegyh�z 1630-ban le�gett. Ut�na Gissle Oddson p�sp�k eml�kezetb�l rekonstru�lta a feljegyz�seket. Az eredetiben alighanem valami ilyen lehetett: „Vinlandba mentek”.

Nem lehet, hogy semmi sem volt ott, �s a p�sp�k csak feltette, amit �r, mert m�r tudott Ame­rik�r�l? Minden lehet. De az izlandiak mindig is tudt�k, hogy Gr�nlandt�l nyugatra vannak f�ldek (Helluland, Markland �s Vinland), csak vesz�lyesek az ott lak�k miatt (skraelingek). K�ts�gbe vonhatunk �rott forr�sokat, ha akarunk, de Platon� sem jobb. A kirajzol�d� k�p egyszer�. Kelet-Kanad�nak alighanem 1000 �ta mindig volt „feh�r” lakoss�ga; 1341-ben sok csal�d �ttelep�lt, �s a k�vetkez� sz�zadokban fokozatosan beolvadtak az indi�nokba, t�bb�-kev�sb� „feh�r” t�rzseket hozva l�tre. Ezeket a portug�l Cortereal m�g l�tta; azut�n elkeve­redtek.

Braz�lia m�s �gy. L�ssunk el�sz�r egy 150 �ves t�rt�netet. Lajos F�l�p francia kir�ly P�rizsba akarja vitetni Nap�leon hamvait, �s ez�rt egy nagy vitorl�son elk�ldi fi�t, Joinville herceg�t, Szent Ilon�ra. „De a szelek kisz�m�thatatlanok, az �ce�n nagy, �s Szent Ilona szigete igen kicsi. A kir�lyfi v�g�l is Braz�li�ban k�t�tt ki.” Ilyen r�gebben m�g t�bbsz�r megt�rt�nhetett, ha valaki Nyugat-Afrika ment�n akart haj�zni. A haj�sok azut�n beolvadtak a braz�liai indi�nokba. Nem v�letlen�l az �vil�g fel� kiugr� r�szen van europid be�t�s.

De kik haj�ztak r�gebben Nyugat-Afrik�ba? El�sz�r is, jegyezz�k meg, hogy Braz�lia kor�bbi ismeret�re vannak hom�lyos adatok. (A hivatalos felfedez�s 1500.) V�csey eml�ti, hogy egy Brazil nev� sziget az �ce�nban m�r 1325-ben szerepel egy t�rk�pen. Persze mindenf�le mitikus szigetr�l k�pzelegtek, de most a n�v fontos.

Portug�lul brasa = par�zs, �s a brazilfa egy v�r�sre (par�zssz�n�re) fest� fa, melyet Braz�lia felfedez�se ut�n �pp fest�anyagk�nt sz�vesen import�ltak. E fa (Caesalpina brasiliensis) egy fatermet� h�velyes, �s Braz�li�ban �l. Ha kor�bban �pp Brazilnak neveztek el egy szigetet, alighanem tudniuk kellett, hogy ott v�r�sre fest� fa n�. De akkor a szigetet (ami alighanem a kontinens egy darabja volt) valaki t�nyleg megj�rta; tal�n import�lt is, de titokban tartotta. (Ezt k�l�nben k�nny� lenne ellen�rizni kereskedelmi feljegyz�sekben: �rultak-e ilyen f�t 1500 el�tt?)

A felfedez�skor a portug�lok 30-40 �ve j�rtak olyan utakat, amelyekr�l kivet�dhettek Braz�li�ba, de ennyi �t nem magyar�zna meg komoly europid be�t�st. De volt kor�bban egy n�p, mely sokat haj�zott Nyugat-Afrika ment�n, �s amely, att�l, amit (nem) tudunk, ak�r rendszeres kereskedelmet is folytathatott volna Braz�li�val. Karth�g�.

Karth�g�t a r�maiak (akiknek mi kultur�lis �r�k�sei vagyunk) i. e. 146-ban lerombolt�k, lakosai rabszolg�k lettek. A hagyom�ny folytonoss�ga megszakadt, az �zleti titkok elvesztek. (Nem minden veszett el: a kor�bban kapitul�l� v�rosok, pl. Utica �s Leptis Magna, fenn­maradtak. De az �zleti titkok nem.) M�rpedig m�r az �kori forr�sok is �gy tudj�k, hogy Karth�g� titokban tartotta Gibralt�r m�g�tti birodalm�t. Egy feljegyz�sb�l �gy k�vetkez­tetnek, hogy m�r az i. e. V. sz�zadban eljutottak a Conakry melletti Kakoulima-hegyig. Ilyen utak k�zben sokszor kivet�dhettek Braz�lia partjaira, �s tal�n a karibi-t�rs�gbe is. Van egy g�r�g forr�s, ami, tal�n, ezt sejteti. Pszeudo-Szk�lax �rja: „Kern�n t�l nem lehet haj�zni, mert ott sek�ly meg iszapos a v�z, meg rengeteg a teny�rnyi sz�les sz�r�s moszat.” Kern� sziget a Rio Oro torkolat�n�l; nem a Karibi-tenger el�tti Sargasso-tenger moszatair�l hallott valami pletyk�t a szerz�?

Ez mind tal�lgat�s. De �vsz�zadok alatt j� n�h�ny karth�g�i g�ly�t vethetett partra az �jvil�gban a vihar. Kereskedelem Braz�li�val val�sz�n�tlen, mert ott m�g k�korszakban �ltek a t�rzsek, de K�z�p-Amerik�val nem lehetetlen. Persze akkor e haj�t�r�seknek m�s nyoma is kellene legyen. De lehet, hogy van is. Braz�li�b�l id�nk�nt j�nnek h�rek f�n�ciai feliratokr�l, �s a t�rzsek nyelveiben l�v� s�mi szavakr�l. Ezeket eddig nem siker�lt a t�rt�n�szek �ltal k�ve-telt szigor�s�ggal bizony�tani. De Atlantiszn�l megfoghat�bb adatok. V�gezet�l m�g csak annyit jegyezn�k meg, hogy Braz�lia betelep�l�s�ben m�s furcsas�gok is vannak.

E fejezetet azzal z�rom, hogy egy nagy tapasztalat� csillag�sz a modern kozmol�gi�nak a Nagy �srobban�ssal kapcsolatos probl�m�ir�l azt mondta: „Ha a kutat�k sok�ig mindenf�le egyszer�s�t�sekkel �lnek, �s egyre g�rgetik vissza a le�r�s pontatlans�gait, ne csod�lkozzanak, ha v�g�l e pontatlans�gok hatalmasra n�nek.” Most is err�l lehet sz�. Ha valaki a mai n�prajzi k�pet vet�ti egyre t�volabbra vissza a m�ltba, egyszer csak rejt�lyekbe �tk�zik. Majd ha minden kontinens m�ltj�t t�bb�-kev�sb� felder�tett�k, �ssze�ll egy �rthet� k�p.

Az „el�d�k” �s ut�daik

Mondtuk, hogy Plat�n t�rt�nete nem az egyetlen, csak a legr�szletesebb. Err�l a II. r�szben volt m�r sz�. De Eur�pa �si t�rt�net�ben voltak hirtelen kultur�lis hanyatl�sok �s �rv�z­katasztr�f�k.

�pp az utols� eljegesed�s v�ge el�tt �ltek a magdal�ni kult�ra n�pei. Sok szabadidej�k volt, mivel a megszokott hidegben nagy �llatokat vad�sztak, specializ�lva. Tudt�k, mikor hol lesz a csorda, odamentek, �s n�h�ny �llatot elejtettek. Falat festettek, szobr�szatuk, m�g varr�t�j�k is volt csontb�l.

Azut�n j�tt a rossz, meleg id�: a nagyvadak elmentek �szaknak. Volt, aki vel�k ment, de aki nem, az nyomorgott. „A j�gkorszak elm�lt�val ez a kult�ra �sszeomlott ... vad�szati eszk�z�k tov�bb �ltek ... A m�v�szeti vagy szertart�sbeli hagyom�nyok tov�bb�l�s�re azonban nincs adatunk ... A magdal�niek n�h�ny ‘azili’ n�ven ismert ut�dja megmaradt m�g Francia­orsz�gban. Barlangokban laktak, vadon term� �lelemb�l, hal�szatb�l �s kisvadak fog�s�b�l tengett�k szeg�nyes �let�ket.” Eme ut�dok vajon miket mes�lhettek t�bort�zeikn�l az �s�k olvad�s elmosta dics�s�g�r�l?

Az �szak fel� z�rtabb K�zel-Keleten siker�lt visszatartani n�h�ny csord�t, �s lassan meg­kezd�d�tt az �llatteny�szt�s. Nem v�letlen�l teh�t az olvad�s ut�n, �s nem a menek�l� atlantisziak vezett�k be. Ezenk�zben Eur�pa akkori legfejlettebb n�pe, a maglemosei vad�sz szorgosan j�rta az �szak-Alf�ld mocs�rvid�k�t. �vatosan keress�k a t�rk�pen: most tenger. Sek�ly: Anglia mellett a Dogger Bank 14 m�terrel van a v�z alatt. „Hogy mi j�tsz�dott le a mai �szaki-tenger ter�let�n, azt csak sejteni lehet, mert az emberi tev�kenys�g minden term�k�t ma s�ros iszap bor�tja a tenger fenek�n.” Az el�nt�s nem katasztr�fa volt: az olvad� j�ggel emelked� tenger sz�zadr�l sz�zadra nyomult el�re. De v�g�l ki�zte az ott lak�kat. Ezek Eur�pa m�s r�szeire v�ndorolva tov�bbadt�k e m�sodik pusztul�s hagyom�ny�t is. Val�sz�­n�leg Eur�pa minden �shonos n�p�n�l megvolt e k�t r�gi hanyatl�s eml�ke, ez�rt Plat�n tan�t�sa term�keny talajba hullott.

Ezek ut�n „Atlantisz” kontinensb�l az �si kultur�lis �s etnikai mozg�sok kutat�s�nak k�d­szav�v� v�lik. A rejt�ly teljesen �ttol�dott a t�rt�nelembe, �s �sszezsugorodott. Nincs �rtelme itt tov�bb foglalkozni vele.

Sietn�nk kellett volna?

A Mars-csatorn�k �gy�t m�r nem tudom ilyen nagyvonal�an elint�zni. Ott csillag�szat �ll szemben csillag�szattal. A csatorn�kat csillag�szok l�tt�k (hab�r mindig egy kisebbs�g); az 50-100 Hgmm l�gnyom�st csillag�szok m�rt�k csillag�szati m�r�si m�dszerekkel. Mi t�rt�nt? „Becsaptak minket” (m�rmint a marslak�k), vagy „valami megv�ltozott”?

A III. r�szben mondottuk: fant�ziad�s emberek szerint a marslak�k �lc�zz�k bolyg�jukat, hogy el�l�nk elb�jjanak. Ez nem igaz�n tudom�nyos gondolat, de az�rt vizsg�ljuk meg! A IV. r�sz mutatott lehet�s�geket az �tlet term�szettudom�nyos megfogalmaz�s�ra. Tegy�k most fel, hogy a vil�g 5-dimenzi�s, a Mars az 5. dimenzi�ban m�s �s m�s, �s ma a siv�rabb r�sz�t l�tjuk (mondjuk 1960 �ta), mert a marslak�k annak f�ny�t t�r�tik hozz�nk.

Hogyan? Ha �n azt tudn�m! De l�ttuk, esetleg forg� fekete lyukkal m�shov� lehet k�ldeni a f�nyt. Elhelyeztek k�zt�k �s k�zt�nk egy kicsiny forg� fekete lyukat milli� �vvel fejlettebb technik�jukkal, �s k�sz. Csakhogy ezt �szrevenn�k. A k�p nem torz, teh�t a lyuk m�rete j�val nagyobb kell legyen a l�that� f�ny hull�mhossz�n�l. Mondjuk sz�zszorosa: ez egy tized­millim�teres lyuk. Akkor t�mege a Mars�nak hatoda; ezt zavar� hat�sa miatt a bolyg�k �s holdak mozg�s�n l�tn�k.

No akkor „valami megv�ltozott”. Mi van, ha a Mars mozog a hipert�rben az extra ir�nyban: 1960 el�tt szebbik r�szei voltak l�that�ak, ma a cs�ny�bbak? Most leellen�rizz�k. A 11. �bra az e sz�zadban v�gzett l�gnyom�sm�r�sek k�z�l j� n�h�nynak adatait k�zli., A m�r�s n�h�ny k�l�nb�z� m�dszerrel t�rt�nt: 1-7. a F�ldr�l, 8. �s 9. �rszond�val. A v�zszintes tengelyen a ny�l a Mariner-4 indul�sa.

A g�rbe mintha a „valami megv�ltozott” feltev�st t�mogatn�. A marsi l�gnyom�s es�se ugyanis folytonos volt, �s nagyj�b�l m�r a Mariner-4 kik�ld�se el�tt lezajlott. Ha a meglepett marslak�k elb�jtak volna, az es�snek kicsit a ny�l ut�n kellett volna bek�vetkeznie. Ez viszont egy ideges�t� gondolatra vezet: lehet, hogy ha jobban igyekezt�nk volna, m�g megl�thattuk volna a szebbik, esetleg lakhat� Marsot?

11. �bra. A marsi l�gnyom�s megm�rt �rt�k�nek v�ltoz�sa
A g�rb�n e sz�zad 9 m�r�s�nek eredm�ny�t l�thatjuk; az �sszek�t� szaggatott vonal bizonyos tendencia, hab�r voltak m�s m�r�sek is. Az egyes m�r�seket v�gezt�k: 1. Lowell; 2. Menzel; 3. Lyot: 4. Dollfus; 5. de Vaucouleurs; 6. Schwarzschild; 7. Owen �s Kuipers; 8. Mariner-4; 9. Mariner-9. Az adatok a 13. �s 14. m�vekb�l val�k. A ny�l a Mariner-4 �tja. Az 17. m�r�sek f�ldi csillag�szati m�r�sek, k�l�nb�z� m�dszerekkel Figyelj�k meg a gyors cs�kken�st �pp a szond�k adatai el�tt. A 9. adat sz�less�ge nem hiba, hanem �vszakt�l �s magass�gt�l f�gg� k�l�nbs�gek hat�sa.

Nem hiszem. Nem az�rt, mintha a t�rid� ne lehetne 5-dimenzi�s. Lehet, hab�r nincs olyan fizikai elm�let�nk, amelyben �gy lenne az. Egy olyan 5. dimenzi�, amely ir�nyban a vil�g ny�lt, ugyanakkor amerre a f�ny nem terjed, semmif�le �ltalam ismert fizikai elm�letben sem szerepel, �s nem is tudom, hogyan lehetne ilyen elm�letet alkotni. A modern r�szecske­fizik�ban, mint mondtam, vannak extra dimenzi�k. De ilyen ir�nyokban a vil�g z�rt, nagyon kis �tm�r�j� (10^-13 vagy 10^-33 cm-es) henger, t�rusz vagy eff�le, �s e m�retek nem k�vetik a Vil�gegyetem t�gul�s�t. Tov�bb� ott az extra ir�nyoknak van a mi 4 dimenzi�nkban is hat�sa: valamif�le er�k. (Ez�rt van t�bb dimenzi� az elm�letekben.) Olyan helyzetbe hoztam magamat, hogy egy senki �ltal meg nem fogalmazott elm�letben kellene megvizsg�lnom a megfigyel�si adatok �rtelm�t; �gy siker�l majd, ahogy. Mindenesetre mondom ellen�rveimet.

1. Ha a Mars tud az extra ir�nyba mozogni, mi�rt nem tud a t�bbi bolyg� �s a Hold? A Holdat el�gg� r�szletesen ismerj�k, �s a k�p nem v�ltozik.

2. Hogyan lehet az, hogy a Mars ilyen mozg�sa egy�ltal�n nem zavarja 4-dimenzi�s mozg�s�t? Abban a csillag�szok nem l�tnak rendelleness�get.

3. Mi az es�lye annak, hogy a Mars „sz�p” �s „cs�nya” r�sze k�zti v�laszt�vonal a hiper­t�rben pont �pp akkor haladjon �t a mi hipers�kunkon, amikor megindul az �rhaj�z�s? Ha a Mars mag�t�l mozog, akkor alighanem �vmilli�rdok �ta teszi, �s akkor annak val�sz�n�s�ge, hogy a „v�lt�s” �pp e sz�zadban t�rt�njen, 0,00001%.

Fentiek miatt rem�nytelennek tartom azt, hogy a marsbeli l�gnyom�s 11. �br�n l�that� g�rb�j�t �pp egy 5-dimenzi�s elm�let magyar�zn� meg. �rdemesebb m�sfel� okoskodnunk. Beck eml�t egy sz�munkra haszn�lhat� esetet. 1936 �s 1961 k�zt t�bbsz�r megm�rt�k a tetraciano-nikkel�t(II) stabilit�si �lland�j�t. Hogy a vegy�let pontosan mi, azt ki tudtam volna der�teni, de azt hiszem, mindny�junknak egyszer�bb, ha nem tudjuk. A stabilit�si �lland� a k�mi�ban valami olyan, mint amir�l a marsl�gk�r oxig�ntartalm�n�l m�r sz� volt. Ha pl. konyhas� (NaCI) old�dik v�zben, ott lesz NaCI, Na+ �s CI-. Adott h�m�rs�kleten �s anyag­mennyis�gn�l ezek valamilyen ar�nya �lland�. Ha a felbomlott vegy�letdarabokb�l van sok, a stabilit�s kicsi; ha alig bomlik el, nagy.

Nos, a m�r�sek szerint 25 �v alatt a tetraciano-nikkel�t(II) stabilit�si �lland�ja 20 nagys�g­renddel (!) n�tt, a logaritmusa az id�ben egyenletes. V�ltoznak a k�miai t�rv�nyek? Tal�n a F�ld mozdult el a hipert�rben? Van egy egyszer�bb v�lasz. Tegy�k fel, hogy a vegy�let nagyon stabilis; a boml�sterm�k mennyis�ge a m�r�si pontoss�g alatt van. De „a m�szer term�szetesen mutat valamit” �s „abb�l k�vetkeztet�st levonni nem lehet”. Csakhogy mi sohasem tudjuk a m�szer �sszes hib�j�t; a hiba egy r�sze mindig olyasmib�l j�n, amir�l nem tudunk. A boml�sterm�kek kimutat�s�nak pontoss�ga 25 �v alatt j�csk�n megn�tt; mi mindig azt hitt�k, hogy van valamennyi, de e valamennyi a pontoss�g n�veked�s�vel cs�kkent. Ez�rt n� a stabilit�s a m�r�sben. Az igazi �rt�k alighanem m�g nagyobb, �s akkor tudjuk megm�rni, ha el�rj�k a sz�ks�ges pontoss�got. A m�sik lehet�s�g, a t�rv�ny id�beli v�ltoz�sa, k�ptelen­s�g: az eff�le mennyis�gek elvben kisz�m�that�ak a fizika alapvet� �lland�ib�l, azok v�ltoz�sa pedig sz�mos m�s adatban is l�tszana.

A 11. �br�n persze nem egyenletes a cs�kken�s, de ilyenre is van p�lda. A 12. �bra a gyenge k�lcs�nhat�s kombin�lt t�lt�s- �s parit�st�kr�z�si szimmetrias�rt�s�t mutat� sz�m megm�rt �rt�k�nek id�beli v�ltoz�sa 1968-69 sor�n (a ny�l meg a mai �rt�k). Hogy eme |h₀₀|² sz�m pontosan mi, azt �n m�r t�bbsz�r megtanultam �s elfelejtettem, de egy alapvet� term�szeti �lland�. Ha nem 0, a r�szecsk�k �s antir�szecsk�ik t�mege nem pontosan egyenl�, �s ez esetleg megmagyar�zhatja, mi�rt �ll ma a Vil�gegyetem anyaga sokkal ink�bb protonokb�l �s elektronokb�l, mint antiprotonokb�l �s pozitronokb�l.

12. �bra. A gyenge k�lcs�nhat�s CP-s�rt� param�ter�nek m�rt �rt�kei 1968-69. folyam�n
A m�r�seket a 16. irodalom sorolja fel; a jobbsz�li v�zszintes ny�l a mai adat. A f�gg�leges vonalak a m�r�s „standard hib�j�t” mutatj�k. A m�r�shez K mezonokb�l �ll� nyal�bot kellett gyors�t�ban el��ll�tani, �s rep�l�s�k ment�n t�bb pontban megfigyelni boml�sterm�keiket. A m�r�s 1969 t�j�n v�lt egy�ltal�n lehets�gess�, innen a nagy hib�k. Hi�ba akarn�nk az adatokb�l val�di cs�kken�sre k�vetkeztetni; a nagy hib�k ezt nem teszik lehet�v�.

Az illet� sz�m kicsiny �s a gyenge k�lcs�nhat�shoz tartozik. Nem csoda h�t, hogy neh�z m�rni; a technika valamikor a 60-as �vek m�sodik fel�ben jutott el od�ig. Az �br�n 7 korai m�r�s l�that�; az adatokat a korabeli szakirodalomb�l vettem, az id�beli sorrendre 19 �v ut�n pr�b�lok visszaeml�kezni, mikor is egy el�ad�sban hallottam. (Mivel ezek 2 �v sor�n s�r�s�dnek, a cikk megjelen�s�nek ideje sem felt�tlen�l mutatja a m�r�sek sorrendj�t; tudo­m�ny­t�rt�neti kutat�sok lenn�nek sz�ks�gesek.) Mindenesetre a m�rt pontok azt l�tszanak sugallni, mintha egy alapvet� �lland� gyorsan, de n�h�ny l�pcs�ben lecs�kkent volna. Mozog a F�ld a hipert�rben?

Alighanem m�sr�l van sz�. Az �br�n minden ponthoz tartozik egy f�gg�leges vonal, a „hiba”. B�rmilyen meglep�en hangozz�k is, a fizika sohasem �ll�totta, hogy m�r�sei teljesen pontosak. A m�szerek sem t�k�letesek, �s k�ls� hat�sok (mint pl. a kozmikus sug�rz�s r�szecsk�i) ut�nozhatj�k a m�rend� jelens�get. Ezt h�tt�rnek h�vjuk. A m�szereinket ismerj�k, a k�ls� hat�sok k�z�l annak, melyr�l tudunk, becs�lni tudjuk nagys�g�t, �gy mindig, minden m�r�shez tartozik egy becs�lt hiba. Ennek pontos jelent�s�vel nem k�v�nom az olvas�t untatni; a „szok�sos” esetekben annak es�lye, hogy a m�rt adat a val�dit�l egyszeres hib�val t�rjen el, m�g 32%, de annak, hogy h�romszorossal, m�r csak 0,5%. A mai �rt�kkel h�romszoros hiba­hat�rig minden m�r�s �sszef�r. Ezek ut�n a k�vetkez�k�ppen rekonstru�lhatjuk a t�rt�nteket:

Kezdetben valamilyen h�tt�rhat�s felfel� t�r�tette el a m�r�s eredm�ny�t, de a h�tt�rr�l tudtak, mint a nagy hiba mutatja. K�s�bb e hat�sokat siker�lt kik�sz�b�lni, de akkor meg m�s, m�g ki nem k�sz�b�lt zavarok lefel� h�zt�k a m�r�st (l�sd az alacsony �rt�keket, de m�g mindig jelent�s hib�val). 1969-ben a m�r�sek m�g nem voltak el�g pontosak ahhoz, hogy tudjuk, egy�ltal�n van-e szimmetrias�rt�s a t�rv�nyekben. �s ez nem ut�lagos belemagya­r�z�s: az esem�nyek k�zben, 1968 augusztus�ban megjelent r�szecskefizikai t�bl�zat ezt mondja: „|h₀₀|² m�g bizonytalan, l�sd a publik�lt �rt�kek list�j�t”.

K�s�bb a m�r�sek pontoss�ga javult, �s ma a becs�lt hiba m�r csak a m�rt �rt�k tizede. A gyenge szimmetrias�rt�s l�te bebizonyosodott, �s nagys�g�t is j�l tudjuk. Biztos? �gy tudjuk. Hogy a hib�t j�l becs�lj�k-e, azt a tov�bbi m�r�sek ellen�rzik: ha �k is a 2-3 „hib�nyi” s�vba esnek, akkor a mai �rt�k m�r helyes. A fizika folyton ellen�rzi saj�t mag�t.

Tanuls�gok: nem az a pontos ismeret, melynek nem tudunk hib�j�r�l. �s: „A kimutathat�s�g ha­t�r�n l�v� ... adatokb�l semmik�ppen sem szabad messzemen� k�vetkeztet�seket le­vonni...”

A betervezett bolyg�

De n�ha musz�j. Az �rdekl�d� t�rsadalom - mely fizeti a csillag�szt - sz�zadunkban hevesen r�k�rdezett a Mars l�gk�r�re. Mit csin�lhat a csillag�sz? Megm�ri, olyan m�dszerekkel �s m�szerekkel, melyek a t�rsadalom j�volt�b�l rendelkez�sre �llnak. Kellene �rszonda a m�r�shez? Nincs. Tess�k a s�r� f�ldi l�gk�r�n kereszt�l m�rni. Ez h�tt�r �s felfel� viszi az adatokat? Vonja ki a h�tteret maga a csillag�sz. Kivonta; ma m�r tudjuk, hogy nem el�gg�. Alighanem a sz�zadelei m�r�seknek volt j�kora hib�juk is a szakirodalmi eredeti k�zle­m�nyekben; ahol �n tal�ltam �ket, ott m�r a hib�t nem adt�k meg. De nem is �rdekelte az azokat, akik marslak�k ut�n �rdekl�dtek: nekik egy 90 ± 50 Hgmm adat nem azt jelentette volna, hogy k�nnyen lehet a l�gnyom�s 8 Hgmm is; �k ford�tva gondolkoztak. J� es�ly volt olyan l�gk�rre, melyben m�g magasabbrend� �let lehets�ges. A marsl�gk�r s�r�s�ge a 60-as �vekig bizonytalan volt; kev�s m�r�s l�tezett, azok mutattak valamit, ez a csillag�szoknak el�g is volt, am�g pontosabban nem tudtak m�rni. V�gt�re is att�l, amit akkor a bolyg�k �s l�gk�r�k eredet�r�l tudtak, a Marsnak nyugodtan lehetett ilyen, a F�ld�n�l l�nyegesen ritk�bb, de m�g jelent�s, l�gk�re.

A term�szettud�s b�rmi pontosan megfogalmazott adatot meg tud m�rni. Mag�t�l nyilv�n nem azt m�rn�, amire m�szerei nem j�k. De ha a t�rsadalom er�lteti, pl�ne eml�kezteti, hogy ez�rt kapja fizet�s�t, megm�ri. Ha m�szerei rosszak, lesz egy pontatlan adat; akinek kell, viheti.

1920 k�r�l Lowell flagstaffi obszervat�riuma nem �llt magasan a koll�g�k v�lem�ny�ben, mivel kor�bban f� munk�ss�ga a Mars-csatorn�k t�rk�pez�se volt, eze