Ut�hang

Sokszor haszn�ltam forr�sul tudom�nyos-fantasztikus reg�nyeket. Ez k�t okb�l t�rt�nt. Egyr�szt, a IV. r�szben, itt-ott t�l kellett menjek mai biztos tud�sunk hat�rain. De m�sr�szt, sok tudom�nyos-fantasztikus reg�ny „fizikai k�pe” k�zelebb �ll az �ltal�nos relativit�selm�let elk�pzel�seihez, mint az, amit ma m�g sokan a „tudom�ny” �ll�spontj�nak hisznek. Idehaza tulajdonk�ppen az �ltal�nos relativit�s-elm�let ellen annak megalkot�sa �ta folytonos volt az ellenkez�s, olyan „furcs�kat” mond. �s sokan gondolt�k, hogy el�re tudj�k, milyen kell legyen a t�rid� (vagy legal�bbis milyen nem lehet).

Visszat�rve a rejt�lyekre. 1960 el�tt a geol�gia nem ismerte a v�gs� �rvet Atlantisz ellen, mert nem tudta, mi az Atlanti-h�ts�g. Ma m�r tudja. 1960 el�tt nem tudtuk pontosan m�rni a marsi l�gnyom�st. Ma m�r tudjuk. Ma m�g nem tudjuk pontosan, mi egy kvaz�r, nincsenek-e benne f�nyn�l gyorsabb mozg�sok. Majd megtudjuk. A tudom�ny megy el�re. De visszatekintve a biztosb�l a bizonytalanba, a m�ra megc�folt elm�letek akkori k�pvisel�it nincs jogunk �ltud�soknak nevezni. Akkor az �v�k is tudom�nyos, �s az ismert t�nyekkel �sszev�g� n�zet volt, �s enn�l t�bbet egyetlen tud�st�l sem szabad v�rni. A tud�s nem j�s, nem pr�f�ta, �s nincs k�zvetlen besz�l�viszonyban az „Igazs�ggal”. De b�r�l�ja sincs.

Aki viszont m�r eleve l�that�an hib�s (ismert t�nyekkel ellenkez� vagy zavaros) n�zetet vall, az sem �ltud�s, hanem tudatlan vagy esetleg csal�. Vagy nem is akar tud�s lenni, �rz�seit adja csak el�. Olyasmikkel pedig a term�szettudom�nynak dolga nincs.